35035. lajstromszámú szabadalom • Hulladékégető berendezés

rény most el ne hagyja az (i) garatot, azért ez utóbbit külön (w) fogókarokkal, vagy kilincsekkel szereljük föl, melyek a szekrényen lévő (x) bütykökbe kapaszkodnak, úgy hogy az (i) garat (a) szekrénnyel együtt emelkedik mindaddig, míg a (w) kilincsek az (1) vezetéken lévő (yl) ütközőkhöz érnek s ez által kikapcsoltatnak. Az (a) szekrény további emelkedése alatt (i) garat visszamarad és ellensúlya azt helyzetében megtartja, míg egy újabbitelt szekrény kerül föléje. A mikor a garat az üres szekrénnyel emelkedik, (k) födő ismét önműködően visszamozog a kemenczenyílás fölé és a vízzel telt (kl) csatornába merül, miáltal a kemencze tökéletesen elzáratik. Maga a kemencze is jelen találmány szerint lényeges javítást mutat. Eddig az ilyen kemenczék aknái pontosan, vagy megközelítőiéig félköralakú keresztmetszettel bíró, boltozattal födött, aránylag alacsony, a rostélytól függélyesen fölemelkedő falakból állottak, úgy hogy az akna épen olyan széles volt, mint a rostély. Jelen esetben, hogy egy megadott rostély fölület mellett jóval szélesebb aknát alkalmazhassunk, a kemenczét, — bár itt is a használatos boltozattal van födve — függélyes oldalfalak helyett ferde, kifelé hajló falakkal építjük föl; ugyancsak ferde helyzetűek a (2) rostély mellett elhelyezett (3) oldalkamrák rostélyf előli (4) falai is, melyek a gőz, vagy a befúvott levegőnek a tüzeléshez való vezetésére szolgálnak. Ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően gőzt használunk, akkor azt úgy vezetjük ezen (3) oldalkamrákon át, hogy nemcsak ezeket, hanem a rostélypálczákat is megóvja a túlságos fölhevüléstől. Jelen találmány szerint azonban száraz fúvólevegőt használunk. Ez esetben a (3) kamrákat bizonyos magasságig vízzel töltjük meg (10. és 11. ábra) és a víz (5)fölszinét ismeretes módon, pl. úszóval ellátott golyós szeleppel, állandóan ugyanazon magasságban tartjuk. Mint a gyakorlati kísérletek mutatták, a fúvólevegő a (3) oldalkamrákon való átáramlása közben 100° C.-on fölül fölmelegszik, úgy hogy a kamrákban lévő víz nagy részét elpárologtatva, gőzzel telíttetik, s ez által a tüzelő tér vasalkatlészeit legalább is oly jól megvédi, mint az a gőzfúj tatók alkalmazásával elérhető. Az oldalkamráknak rostély felőli ferde (4) falait szabad vaslemezek alkotják, melyeknek fölső (6) széle fölfüggesztés czéljából ferdén le van hajtva vagy kampószerűen van kiképezve, miáltal azok bármikor könnyen kicserélhetők. A helyett, hogy az itt ismertetett módon az oldalkamrákat (10—12. ábra) vízzel töltenők meg, ezen kamrák alatt az egész tüzelésre vagy ennek egy részére kiterjedő (7) víztartányt alkalmazhatunk (13. és 14. ábra), mely czélszerűen öntött vasból készül és (8) vonalig vízzel van megtöltve. Ez által nedves hamutartányt nyertünk, mely úgy szerkeszthető, hogy belőle a hamú könnyen eltávolítható legyen, míg a rostély elejénél megerősített (9) lemez a rostély egész szélességében elegendő mélyen merül a vízbe, hogy a fúvólevegő nyomása kiegyenlíttessék és hogy utóbbi ne juthasson a hamútartányból a szabadba. Az a körülmény, hogy ily módon gőzfúvók helyett légfúvókat alkalmazhatunk, nem csekély előnyökkel jár, egyrészt mivel a levegő előállítása olcsóbb, mint a külön kazánokban történő gőzfejlesztés, másrészt a légfúvók aránylag nagyobb teljesítménynyel is dolgoznak úgy a szállított levegő mennyisége, mint annak nyomása tekintetetében, SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hulladékégető berendezés, jellemezve a kemenczék töltésére szolgáló és elmozgatható tölcsérekkel megtölthető szekrények, továbbá az ezen szekrények mozgatására szolgáló darúszerkezetek s végül a kemenczenyílásokra elrendezett kemenczefödők és az ugyancsak ezen nyílásokra ráillő függélyes irányban mozgatható töltőgaratok által, melyekre töltőszekrények helyeztetnek és melyek a kemenczefödőkkel emelőszerkezetek segélyével össze vannak kötve, úgy hogy