34988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépek hajtására

— 3 — szolgáltat, a bikarbonat ellenben már 508 kalóriánál 11. atm. nyomású szénsavat fejleszt. De nemcsak a telített gőzzel, hanem a túlhevített gőzzel szemben is sokkal előnyösebb nyomásviszonyokat érünk el a találmány tárgyát képező eljárásnál. Megjegyzendő, hogy a találmány tárgyát képező eljárás gyakorlati foganatosításánál a mechanikai munka végzésére fejlesztett szénsavnak csekély része ezen munka végzése közben elszáll és így nem all azon teljes szénsavmennyiség rendelkezésünkre, mely az egész fölhasznált bikarbonátnak regenerálásához szükséges. Ezen szénsavveszteséget pótlandó, a jelen találmány szerint a tüzelés füstgázainak szénsavát fogjuk föl és ezen szénsavat szintén a karbonátnak telítésére vagyis bikarbonáttá való átalakítására fordítjuk. Ezenkívül a találmány tárgyát képező eljárásnál a füstgázoknak hőjét is hasznosíthatjuk, a mennyiben ezen gázokat a bikarbonat előmelegítésére használjuk, miáltal az eljárást még kbrl. 35-32 kalóriával tehetjük gazdaságosabbá. A kívánt nyomás eléréséhez szükséges hevítést vagy akként foganatosítjuk, hogy a bikarbonátot tartalmazó kazánt megfelelő tüzeléssel kívülről hevítjük a kellő hőfokig vagy pedig akként, hogy az egyik kazánból a forró szénsavgázt egy másik, bikarbonátot tartalmazó kazánba szorítva, az ebben lévő bikarbonátot a forró szénsavgázzal közvetlenül hevítjük vagy végül, hogy a kazánból kibocsátott szénsavgázt egy külön térben hevítjük a kívánt nyomás eléréséhez szükséges hőfokig. A találmány tárgyát képező eljárásnak előnyei a következőkben foglalhatók össze: A kazán táplálásához nem kell víz és így az eljárás mindazon esetekben igen előnyösen alkalmazható, a melyekben a kellő mennyiségű és megfelelő természetű víz nem áll rendelkezésünkre. A kazánkő képződése és ennek minden káros, veszélyes következménye teljesen ki van zárva. A kazánoknak vízzel való töltésével járó munka el van kerülve, a mennyiben az egyik kazán, ill. kazáncsoport állandóan bikarbonáttal, a másik pedig állandóan monokarbonáttal van megtöltve és a hevítés következtében a bikarbonátkazánból csupán a fejlődő szénsav távozik, mely aztán a monokarbonátot ehhez való egyszerű hozzávezetés folytán bikarbonáttá alakítja. Az üzemközben szükséges hűtővíz menynyisége sokkal kevesebb, mint a robbanó gázokkal föntartott üzemnél. A bikarbonátból fejlődő szénsavgáz a a szabad levegőn nem kondenzálódik és így a benne rejlő kalóriák a környező levegő hőfokáig való lehűlésig kihasználhatók ellentétben a vízgőzzel, mely már 100° C.-nyi hőmérsékleten alúl lecsapódik és elveszti feszerejét. A szénsavgáz, ill. szénsavgázgőz fejlesztéséhez kevesebb kalória kell. mint a vízgőz fejlesztéséhez. Ugyanoly hőmennyiség alkalmazásával a bikarbonátból fejlesztett szénsavgázzal nagyobb nyomást létesíthetünk, mint a vízgőzzel. A füstgázokban rejlő hő és azoknak szénsava előnyösen kihasználható. A szénsavgáznak fajsúlya nagyobb és következésképpen kiáramlási sebessége is kisebb lévén, mint a gőzé, a találmány tárgyát képező eljárás mindazon esetekben igen előnyösen alkalmazható, a melyekben (mint pld. a turbináknál) a gép sebességének csökkentese czéljából a hajtó fiuidumnak csökkentett kiáramlási sebessége kívánatos. A találmány tárgyát képező eljárással igen nagy feszerejű és daczára ennek a gyakorlat követelményeinek megfelelő hőmérsékletű gázt fejleszthetünk, úgy hogy a gépalkatrészeknek túlságos fölmelegedése elkerültetik. A gáz feszereje, ellentétben a robbanó gázokéval és a tartályokban komprimáitan fölhalmozott gázokéval, tetszés szerint szabályozható. A füstgázok szénsavának lekötése egészségi szempontból igen előnyös. A füstgázok szénsavának a monokarbo-