34977. lajstromszámú szabadalom • Újítások koherereken

— 2 — a 2. ábrát). Ha tehát az (R) és (S) elektró- | dókat egymáshoz közelebb vagy egymástól i távolabb hozták, az (u) szemcsék vagy por, \ mely közöttük foglal helyet, változó nyo- ! más alá kerül, a mely nagyon befolyásolja j a koherer érzékenységét. Ha tehát ilyen két elektródot közelítünk egymáshoz, a köz- ! tük lévő port vagy szemcséket összenyomják és nemcsak a kohéziót növelik, hanem j a belső nyomást is és ennek folytán a koherer vezető érzékenysége szenved. Ha azonban a (B) és (C) elektródoknak Z-alakot adunk, (1. 1. ábrát), a mely esetben a fémrészecskéket az elektródok vízszintes (E) és (F) részeire helyezzük, és csak kevéssé közelítik meg az elektródok vertikális (G) és (H) részeit, a kontaktust csak önsúlyuk közvetítésével létesítik, az elektródok közelítése vagy távolítása által pedig a részecskék közötti nyomás csak igen kis mértékben változhatik. Ezen csekély változás is ellensúlyozható jelen rendszer eseteiben; mivel ugyanis a por teljesen folyadékban van, hogy az oxydációtól megóvassék, és ennélfogva azt teljesen el- ! zárni nem kell, tehát eltávolíthatunk vagy [ hozzátehetünk annyi részecskét, hogy ezek kölcsönös nyomása teljesen állandó és így az érzékenység is egyforma marad. Hogy a koherer környezetének pora, mely a folyadék fölületén összegyűl, befolyást ne gyakoroljon a kohererre, azt (M) hüvelybe vagy csőbe zárhatjuk, a melyből a két fémelektród vége kiáll. Jelen találmány tárgyát képező koherert a drótnélküli avagy a vezetékes telegrafiában, továbbá mindenütt ott alkalmazhatjuk, a hol eddig is alkalmaztak koherert. SzAISADALllI IGKNY1ÍK. 1. Koherer, az által jellemezve, hogy az elektródok, továbbá a közöttük lévő fémrészecskék érintkezési helyei valamely folyadékba vannak merítve, a mi az oxydációt és a részecskék tömegének a dekoherizáló ütések folytán való rendszertelen elhelyezkedését akadályozza meg. 2. Az 1. igénypont alatti koherer egy foganatosítás! alakja, az által jellemezve, hogy az elektródok L-alakot nyernek, azon czélból, hogy egymáshoz képest közelítésük vagy távolításuk folytán a fémrészecskékre nyomást ne gyakoroljanak s így a koherer érzékenysége ne változzék. 3. Az 1. igénypont alatti koherer egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a koherert egy külön burkolatba zárjuk, mely azonban nem gátolja meg, hogy az elektródok közötti anyaghoz könnyen hozzáférjünk. (1 rajzlap melléklettel) PALLAi WÉöZVÉ.V. , ARSASÁC NYOMDÁJA t^APESTE*