34958. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet

Megjelent lííOtí. évi február hó 10-én. MAGY SZABADALMI KIR. I II VATAL SZABADALMI LEIRAS 34958. szám. XV/b. OSZTÁLY Hajtó szerkezet. WESTINGHOUSE GYÖRGY GYÁROS PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 14-ike. A gőzturbináknak, mint primér motoroknak alkalmazása igen sok esetben, így hajókon kívánatosnak mutatkozik, csakhogy itt tekintettel arra, hogy a hajócsavarnak normális és gazdaságos fordulatszáma rendkívül csekély a megfelelő teljesítményű gőzturbinának normális és gazdaságos fordulatszámához képest, a turbinát csak úgy köthetjük össze közvetlenül a hajócsavarral, ha úgy ezt, mint a turbinát abnormálisan méretezzük, a mikor is azonban az egész berendezés gazdaságos üzeme megrosszabodik és az abnormális turbina ezenkívül még igen sok helyet foglal el. Hasonló okoknál fogva túlnagy a normális fordulatszámú gőzturbina egy megfelelően méretezett centrifugáiszivattyú működtetésére is. A jelen találmány tárgyát már most oly hajtószerkezet képezi, mely a turbina munkáját a kívánt sebességgel, gazdaságos és hatásos módon viszi át a hajtó elemre és ezt a követelményeknek legjobban megfelelő fordulatszámmal hajtja. A jelen találmánynak csavarral ellátott hajó hajtására szolgáló foganatosításnál a szokásos hajócsavarral és ennek tengelyével egy, a turbina által hajtott, második, tetemesen kisebb átmérőjű csavart kombinálunk és ezt úgy hajócsavar, mint egy szivattyúnak primér eleme gyanánt alkalmazzuk, míg a szivattyú szekundér eleme a i hajó főcsavarjára van erősítve, illetőleg ennek részét alkotja. A hajó főcsavarjának és a szivattyú szekundér elemének fordulatszáma a szivattyúnak primér és szekundér elemei közötti csúszástól függ. Ha pl. a primér elem perczenként 900 fordulatot tesz és ha a primér és szekundér elemek közötti csúszás olyan, hogy a szekundér elem a primér elem fordulatszámának egy harmadával forog, akkor a hajófőcsavarja perczenként 300 fordulatot végez. A primér és a szekundér elemeknek 600-ra terjedő fordulatkülönbsége létesíti már most azon hydraulikus hatást, mely a hajó főcsavarjára mozgást és erőt visz át; a részeknek kellő elrendezése és méretezése mellett ezen sebességkülönbséget elenyésző vagy legalább is nem lényeges energiaveszteséggel hasznosíthatjuk az erőátvitelre, annál is inkább, mivel a primér és szekundér elemek között mint közlő médium szerepelő folyadéknak átszolgáltatott nettoenergia a hajó hajtására közvetlenül hasznosíttatik, a mennyiben a hajót hajtó totális erőhatás két komponensből áll, nevezetesen a főcsavar által kifejtett erőhatás-