34923. lajstromszámú szabadalom • Óra a föld különböző helyein levő időnek középeurópai időre vonatkoztatott jelzésére

- 2 — szilárdan van összekötve, ugyanannyi nyíl van föltűntetve, a hányféle időt a földfölület különböző helyeinek megfelelően le akarunk olvasni. Ezen nyilak a középeurópai időtől való időkülömbségnek órák és negyedórák szerint való tekintetbevételével vannak elrendezve. Az óra középpontja felé irányított nyílvégek külömbözők. Míg ezen nyilak csak az órákat és negyedórákat jelzik, a perezek és ötödperczek oly nyilakkal adatnak meg, melyek a (b) mutató (f) szegmensén vannak elrendezve és berendezésükre nézve a (d) korongon levő mutatóknak felelnek meg. A rajzban föltűntetett példánál középeurópai idő szerint az (a) mutató és a (b) mutató (g) csúcsa 8 h 10' esti időt jelzi, a «France» nyíl esti 7 h 15'-et jelez és a negyedóra egy tört részét, mely az (f) szegmensen egy (k) nyíl által, mely ugyanoly berendezésű, mint a «France» nyíl, pontosabban adatik meg. A második (k) nyíl 5 perczet jelez. Francziaországban eszerint esti 7 h 20' van. A Greenwich-i idő a megfelelő nyíl által jeleztetik, melyhez az (f) szegmensrészen levő (1) nyíl tartozik. Ezek esti 7 h lO'-et jeleznek. A (d) korongon Washington jellel ellátott nyíl az (f) szegmensen levő, megfelelő (m) nyíllal együtt jelzi, hogy ugyanezen időben Washingtonban esti 2 h 3' van, míg a Honoluluhoz tartozó nyíl a szegmensnyillal együtt 4 h 30' mutat, amennyiben a főnyíl ép azon rész előtt van, mely a 4 és 5 óra közti időt felezi. Ez esetben ugyanis nem kell a szegmensrészen levő megfelelő (0) nyilat tekintetbe venni. A (d) korongon Bombay-val jelzett, valamint a szegmensen levő hozzávaló (p) nyíl éjféli 12 h 2' mutat. A számmutató lap és a (d) korong alatt (r) fogaskereket lehet elrendezni, mely a (q) koronggal mereven van összekötve és akkép hajtatik az óramű által, hogy perczenkint egyszer fordul. Ezen korong részekre van osztva és számjegyekkel van ellátva, melyek egymásután a számmutatólap (s) kivágásában jelennek meg és a másodperczeket jelzik. Természetes, hogy a középső korongon annyi nyilat kell elrendezni, ahány külömböző hely idejét akarjuk folyton Összehasonlítani; a nyilak számát csakis a korong , nagysága határolja. Ha a külömbség a külömböző helyek között nem nagyobb, mint összesen 12 óra, akkor a számmutatólapot az által lehet egyszerűsbíteni, hogy nem mint jelen esetben 24, hanem csak 12 részre osztjuk be. Az eg>es órákat is a helyett, bogy a belső (e) koszorún (4) részre osztanók, lehet 2, 3, 4, 6, 12, 15 részre is osztani, melyek azután 30, 20, 15, 10, 5 és 4 perczet jelentenek. A külső (i) koszorún a legkiilömbözőbb albeosztások lehetnek. A kis (q) korongon is lehet esetleg másodperczmutatót alkalmazni. Végül lehet azt magán az óra tengelyén is elrendezni, ha alkalmasnak mutatkoznék. SZABADAT.MI IGÉNYEK. 1. Óra a föld külömböző helyein levő időnek középeurópai időre vonatkoztatott jelzésére, azáltal jellemezve, hogy egy gyűrűalakú, szilárdan álló (c) számmutatólapon belül az (a) óramutatóval együtt forgó (d) korongon az illető helyeknek magfelelő részvonalak oly távolságokban vannak alkalmazva, amint azt az időkülömbség középeurópai idővel szemben megkívánja, hogy ezen részvonalakkal az egész és negyedórákat, valamint tört részeit is leolvasni lehessen. 2. Az 1. igényben védett óra foganatositási alakja, az által jellemezve, hogy egy a (b) perczmutatón levő (f) szegmensen a (d) korongon levő részvonalakhoz tartozó (k, 1, m, n, o, p) részvonalak vannak alkalmazva, melynek beállítása a számmutatólap (i) perczbeosztása előtt, az óramutató által jelzett idők mellett, a perez leolvasását is lehetővé teszi. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVENVTÁPtAtAS NYOMDÁJA BUDAPESTEN