34923. lajstromszámú szabadalom • Óra a föld különböző helyein levő időnek középeurópai időre vonatkoztatott jelzésére

Megjelent 1906. évi február lió 6-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 84923. szám. VII/c. OSZTÁLY. Óra a föld különböző helyein lévő időnek középeurópai időre vonatkoztatott jelzésére. GAGNEBIN LÉON ÓRAS LA CHAUX-DE-FONDSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 10-ike. Jelen találmány tárgyát óra képezi, mely csak egy mutatópárral a földgömb különféle helyeinek idejét mutatja. A találmány lényege abban rejlik, hogy egy gyűrűalakú számmutatólapon belül egy az óramutatóval mereven összekötött korong forog, melyen a föld különböző helyei nyilakkal vannak jelezve, melyeknek beállítása a számmutatólap részvonalai előtt az egész ós negyedórákat a középeurópai időre vonatkoztatva jelzi, míg a perczek a szokásos perczmutatón alkalmazott szegmentdarabon levő megfelelő jelölések által adatnak meg. A következőkben a találmányt egy foganatosítási példája kapcsán fogjuk ismertetni. A mellékelt rajz 1. ábráján ezen foganatosítási példa nézetben van föltüntetve; a 2. ábrán a perezmutató külön látható szintén nézetben. Egy mutatópár, melynek egyik (a) mutatója az óra, a másik (b) a perezmutató, ismert módon egy óramű által hajtatik és pedig jelen esetben középeurópai időt jelez. A mutatópár a szilárdan álló gyűrűalakú (c) számmutatólap tengelye körül forog, melyszámlap belsejében az (a) óramutatóval szilárdan összekötött (d) korong van elhelyezve. A (c) számmutatólap belső (e) koszorúja két egyenlő részre van osztva; mindegyik fél részen 12 óra éjféltől déli 12 óráig van megjelölve, mi mellett minden fél rész egymástól egyenlő távolságban 12 részvonallal van ellátva, melyeken az 1—12 számok vannak föltűntetve. Minden egyes rész négy részre van osztva, úgy hogy a hosszabb részvonalak az órákat, a rövidebbek a negyedórákat jelzik. A (b) mutató, mely egy óra alatt egyszer halad körül, (f) szegmensdarabbal van ellátva, melynek hossza negyedrésze annak a körnek, melynek a görbülete megfelel. A szegmens közepén van elrendezve a (g) csúcs, mely a (h) részvonalak fölött mozog, melyek a külső (i) koszorút 60 egyenlő részre osztják, azaz az órának perczekre való osztását eszközlik. Két (h) osztóvonal egymástól való távolsága egy pereznek felel meg, mely távolság öt (j) részre van osztva, melyeknek időbeli távolsága eszerint tizenkét másodpereznek felel meg. Az (i) koszorún kívül az 5, 10, 15, 20, 25 60 számjegyek vannak, melyek azon perczek számát jelzik, melyre a perezmutató (g) csúcsa mutat, ha középeurópai idő leolvasásáról van szó. A külső (i) koszorún belül mindig csak az 5, 10, 15 számok vannak a koszorú minden negyedében föltüntetve. A (d) korongon, mely az (a) óramutatóval