34918. lajstromszámú szabadalom • Fluidum nyomással működtetett önműködő fék vasúti és hasonló járművek számára

vonattá van összekötve, akkor a fékek az első kocsi mellső oldalán, például az 1. ábra hal oldalán levő fékszelep és kapcsoló segélyével működtetnek, mi melleit a többi fékszelepek és kapcsolók fogantyúi a záróvagy kikapcsolt helyzetbe hozatnak. A mellső fékszelep (31) fogantyúját működő helyzetbe hozzuk és ha a mozgatható (28) kapcsolókart a (31) fogantyú magával viszi, akkor a kapcsolókar a (29) kontaktusra fekszik, arai megfelel az elektromos megeresztő helyzetnek, mely helyzetben az áramkör a telepen és a (26) vezetéken át záratik, miáltal a fékhenger-megeresztőszelepek (24) ,'elektromágnesei és a (35) töltő szelepek (37) mágnesei is gerjesztetnek. Erre a vonat összes főtartányából levegő áramlik a megfelelő táplálószelepekhez és a (36) csöveken át a vonatvezetékbe, miáltal az utóbbi é3 a segédtartányok légtartalma rendes nyomásra hozatik. Megjegyzendő, hogy a szokásos táplálónyílás a fő-fékszelepnél, e szelep működő helyzetében szintén nyittatik, hogy a vonatvezeték a táplálószelepen át megtöltessék. Hogy a fékeket elektromosan moghúzzuk, a mozgatható (28) kapcsolókart az elektromos meghúzó helyzetbe forgatjuk, mely helyzetben a (28) kar a (30) kontaktusra fekszik. Ennek következtében a (24) megeresztőmágnesek áramköre megszakíttatik, miáltal a (22) megeresztőszelepek záródnak. Egyidejűleg az áramkör a (25) vezetéken és a (12) elektromágneseken át záratik, miáltal a (11) szelepek a segédtartányok és (13) csövek, valamint a (14) csövek között kapcsolatot állítanak elő. mely (14) cső a (15) szelepszerkezet (16) dugattyúja alatt levő térbe vezet. Ennek következtében a (16) dugattyú azonnal fölemelkedik, a (38) csatornát nyitja és a (17) tolattyú segélyével a (18) elvezetőnyílást elzárja. Ezenkívül a (16) dugattyú rúdja a (41) rúgón belül elrendezett (4-2) rúdba ütközik és a (40) szelepet elzárja, nehogy a (39) nyíláson át levegő távozhassék el. A levegő ezután a (20) csövön át a hármas szelep (54) csatornája felé áramlik, honnét az (53) üregen, (52) és (51) csatornákon át a fékhengerbe kerül. Ha a fékhengerrel szükséges nyomás közöltetett, akkor a (28) kart a (30) kontaktusról elforgatjuk, miáltal a (12) elektromágnesek gerjesztése megszűnik és a (11) szelepek záródnak. A fékek elektromos megeresztése czéljából a kapcsolót eredeti helyzetére forgatjuk vissza, melyben a (29) kontaktusra fekszik és megeresztőszelepek (24) mágneseihez tartozó (26) vezeték áramkörét zárja, miáltal a (22) szelepek nyílnak, úgy, hogy a fékhengerek nyomása a (20) csövön és (23) nyíláson át a külléggel kiegyenlítődik; egyidejűleg az összes töltőszelepek kinyílnak, hogy a főtartányok a vonatvezeték és a segédtartányok nyomását helyreállítsák, mint föntebb leíratott. Ha a fékeknek az elektromos meghúzó fékek segélyével való meghúzása után az áram gyengülne, vagy az elektromos megeresztőszelepek bármely ok folytán nem működne, akkor a fékek pneumatikus megeresztésének biztosítása czéljából csak arra van szükség, hogy a vonatvezetékben oly kis nyomáscsökkenés létesüljön, mely elegendő arra, hogy a (47) tolattyút a (54) és (55) csatornáknak az (53) üregen át való összekötésére elmozgassa, miáltal a (20) csőben és (16) dugattyú két oldalán levő levegő a küllégbe távozik. Ha ezután a (44) dugattyú a vonatvezeték nyomásának megnagyobbodása folytán a megeresztő helyzetbe mozgott, akkor az (54) csatornán és (20) csövön át a fékhengerből eltávozó levegő a (16) dugattyút annyira lenyomja, hogy a (18) nyílás szabaddá tétetik és a levegő a küllégbe távozhatik. Ha a fékek elektromos megeresztése után a (17) tolattyú a (18) nyílást zárva tartja, akkor ez nem befolyásolja a pneumatikus meghúzást és megeresztést, minthogj- ez esetben a (16) dugattyú alatt levő légnyomás a légköri nyomással kiegyenlítődik és pedig a nyomólevegőnek vagy a dugattyú körül való elillanása folytán, vagy pedig a (38) csatornán át az (55) segédcsatorna elkerülésével a (23) kibocsátónyíláshoz való haladása által. Ennek következtében tehát, ha a fékek a vonatvezeték nyomásának