34907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék lemezeknek, csöveknek és más fémtárgyaknak vágására

— 2 -sugarat vezetünk a melegített helyre. Ha a végzendő munka nem kíván meg nagy pontosságot és a vágási vonal aránylag nem egyszerű, akkor közönséges (1) forrasztóesövet használhatunk, mely az oxygén és liydrogén hozzávezetésére különálló (2) és (3) nyílásokkal bír, melyek az (5) lángzóval ellátott (4) keverőkamrába nyúlnak és a (7) szúrólángot a vágandó (6) tárgyra irányítják. Az (1) forrasztócsövön külön (8) vezeték van megerősítve, mely komprimált oxygént vezet a (9) szájdarabhoz : utóbbi az (5) lángzóhoz képest oly módon van elrendezve és beállítva, hogy a (10) oxygénsugarat azon helyre vezeti, melyet a (7) szúróláng a kívánt hőmérsékletre melegített. Ily módon tehát az oxygénsugár a szúróláng befolyása nélkül és oly helyen éri a fémet, melynek hőmérséklete oly magas, hogy azonnali oxydáció következik be és az oxyd azonnal megolvad, a nélkül, lrogy a fém is olvadna. Az oxygénsugár tehát a (6) tárgyat fánez hátrahagyása és figyelembe jövő fémveszteség nélkül, teljesen szabályos vonalban szétvágja. Elegendő, ha a forrasztócsövet a vágandó vonal mentén vezetjük, hogy a tárgyat a legrövidebb idő alatt oly simán elvágjuk, mintha a vágást fűrésszel végeztük volna. Hogy lemezekbe vagy csövekbe szabályos, pl. köralakú nyílásokat vagy lyukakat vágjunk, czélszerü a 2—4. ábrákban föltüntetett készüléket alkalmazni. Mint azt a 2. ábra mutatja, ezen készülék megfelelő alakú (11) állványzattal bír, melyre a vágandó (6) tárgyat helyezzük. Az állványzat oldalán (12) tartó van elrendezve, melyen (13) rúd halad át; utóbbi magasságát a (14) fogantyú segélyével mozgatott fogaskerék által tetszés szerint változtathatjuk. A (14)fogaskerék a(13) rúdon elrendezett (15) fogazásba kapaszkodik. A (13) rúd (16) kar segélyével a beállítható (17) csavarorsót tartja: utóbbi (18) csúcsban végződik, mely arra szolgál, hogy a munkadarabra fölfeküdve a vágandó kör középpontját meghatározza. A (17) csavarorsón két (19) tárcsa között (20) cső ül, mely a tárcsák között könnyen forgatható és (21) karok segélyével a (22) csövet tartja. A (22) csőben (23) rúd ül, melynek alsó vége (24) tartót tart. A (24) tartó két oldalán két (25) és (26) sín van eltolhatóan elrendezve. A (25 26) sínek a (28) hasítékokban ülő (27) áilítócsavarok segélyével tetszésszerinti helyzetben rögzíthetők a (24) tartón. A sínek egyike, pl. a (25) sín a tulajdonképeni forrasztócső (29) lángzóját tartja, míg a (26) sín az oxygénsugár vezetésére szolgáló (30) szájdarabot tartja. A (29) lángzó és a (30) szájdarab (31) fémcsövek végén vannak megerősítve, mely csövekhez hajlékony (32) csövek csatlakoznak ; utóbbiak közül az egyik az oxygén és hydrogén keverékét vezeti a (29) forrasztócsőhöz és a másik a (30) szájdarabot táplálja oxygénnel. A (24) tartót (33) vezetőgörgővel láthatjuk el. melyet (34) rúd tart; utóbbi a (24) tartón elrendezett (35) vezetékben fekszik. A (33) vezetőgörgő helyzetét a (35) rudat rögzitő (36) állítócsavar segélyével szabályozhatjuk. A (23) rúdra a (22) csőben (37) rúgó hat. mely a rudat fölemelni igyekszik. Másrészt a (23) rúd a (38) peczekkel van ellátva, mely a (22) cső (39) hosszhasítékaiban mozog és lengő (40) emeltyűt tart, melynek (41) szabad vége a (42) peczek alatt a (20) csőhöz fekszik, úgy hogy a (40) emeltyűre kifejtett nyomás elegendő, hogy a (23) rudat a (22) csőben a (37) rúgó összenyomása mellett lemozgassuk és így a (33) görgő a vágandó tárgyra fölfeküdjék. Ezután a készülék a (17) orsó körül körben mozoghat, mi mellett a (33) görgő a munkadarabon pl. a 2. ábrában a (6) lemezen gördül. Minthogy a (18) csúcs a kör középpontját határozza meg, ennélfogva a vágandó kör sugarának pontos meghatározására elegendő, ha a (25) és (26) síneket a (18) csúcshoz képest beállítjuk. Másrészt a (29) és 30) szájdaraboknak a (6) tárgytól való távolságát a (33) görgő magasságának beállítása által pontosan szabályozhatjuk. Ha a készüléket működésre kész helyzetbe hoztuk, illetve a (23) rudat a (40) emeltyű segélyével leszorítottuk és a (33) görgüt a (6)