34884. lajstromszámú szabadalom • Sínkapcsolás
— 2 -A műszaki hatás a következő: A sín illesztési helyén föllépő keréknyoraást a (c) heveder a sínvégektől távol fekvő (g, g) talpfölfekvési fölületekre viszi át; ezeket tehát jól kell aláágyaznunk, vagy pedig talpfák fölött, vagy mellett kell elrendeznünk. Minthogy a sínvégek az (f) ék következtében közvetlenül a fejhevederekre vannak fölfüggesztve, a sínvégek rugalmas áthajlása nem következhetik be, hanem egyidejűleg a talpfölfekvési fölületekkel, vagyis csak csekély mérvben sülyednek. Az illesztési helyhez közeledő kerékterhelések az ék kellő meghúzásánál nem engedik meg a sínvégeknek az (f) ékről való leemelését. Az (f) ék meghúzása által létrehozott feszültség folytán a kocsik áthaladásánál a sínillesztés helyén föllépő nyomás is átvitetik a (g, g) föl fekvési fölületekre s ily módon a sínfölületeken egyenetlenségek nem keletkezhetnek. Minthogy végül a nyomásátvitel aránylag nagy (g, g) érintkezési fölületekre történik, a fölületek csak igen csekély mérvben fognak kilendülni, mely kilendülés azonban a létező feszültség folytán hatástalanná lesz. A 6—11. ábrákon a találmány tárgyának két további kiviteli alakja van bemutatva oldalhevederes sínkapcsolat esetében, nevezetesen a 6. ábra annak oldalnézete, a 7. és 8. ábra a 6. ábra (G—H), illetve (J—K) vonala mentén vett keresztmetszete. A tompán egymás mellé illesztett (a1 és b1 ) csatornás sínek csak fejük végpontjával támaszkodnak a (c1 ) oldalhevedereknek a kapcsolat középpontjában lévő magasított, ékalakú (f1 ) nyúlványaira, míg az oldalhevederek (g1 ) talpfölfekvési fölületekkel csak a sínvégektől bizonyos távolságban lévő talpfölületekre támaszkodnak. A magasított (fl ) nyúlványok és a (g1 ) talpfölfekvési fölületek úgy vannak méretezve, hogy az oldal hevedereknek a hevedercsavarok segélyével a síngerinczekig való meghúzása által bizonyos feszültség keletkezik a sínvégekben és a (g1 ) talpfölfekvési fölületek szorosan rányomatnak a síntalpak fölületére és az (f1 ) nyúlványok szorosan a sínek feje alá szoríttatnak A 9—11. ábrák egy további kiviteli alakot ábrázolnak, és pedig a 9. ábra ennek oldalnézete, a 10. ábra a 9. ábra (L—M) vonala mentén vett keresztmetszete, végül a 11. ábra a 9. ábra (0— P) vonala mentén vett keresztmetszete. A tompán egymás mellé illesztett (a2 és b2 ) vignolsínek, a síntalpak alatt a (c2 ) oldalhevederekben nyugvó (f2 ) ékek segélyével, a sín illesztési helyén úgy támasztatnak alá, hogy a sínvégektől bizonyos távolságban lévő (g2 ) talpfölfekvési fölületek szorosan rányomódnak a síntalpakra, tehát bizonyos feszültség van jelen a sínvégekben. A most leírt két kiviteli alak műszaki hatása a következő : A sínillesztés helyén működő keréknyomást a sínvégek mindenekelőtt közvetlenül az (f1 ) heveder nyúlványra, illetve (f2 ) ékekre viszik át. A kerék nyomását tehát az oldalhevederek közvetlenül fölfogják és a síntalpak (g1 , g2 ) pontjaira, vagyis a sínek közbenső részeire viszik át. Maguk a sínvégek tehát teljesen tehermentesítve maradnak, áthajlásuk tehát ki van zárva s így a kapcsolat meg nem rongálódhatik. A 6—8. ábrákon látható kiviteli alaknál az ékalakú (f1 ) nyúlványok úgy vannak méretezve, hogy az oldalhevedereknek a hevedercsavarok segélyével a síngerinczekig való meghúzása után az (a1 és b1 ) sínek végei annyira fölfelé emelhetők, hogy a BÍnfejek elkopott helyei a pálya niveaufölülete fölött feküsznek. A 9 11. ábrákon látható másik kiviteli alaknál az (f3 ) ékek úgy vanvak meghúzva, hogy a megsérült sínvégek a pálya niveaufölülete fölé vannak emelve. A kiemelkedő helyek ezen állapotban leszerelés vagy simára marás útján eltávolíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sínkapcsolat fejhevederes vignol- és csatornás sínekhez, az által jellemezve, hogy a sínillesztési hézagot szabadon áthidaló (c) heveder a sínvégektől távol fekvő (g, g) talpfölfekvési fölületeivei a síntalpfölületekre fekszik és a sínvégek akként vannak (f) ék által alátámasztva, hogy
