34879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
Megjelent 1906. évi január hó '<J9-én. MAGY szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 84879. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás világítási-, fűtési- vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz eló'állítására. :lwobthy herbert sámuel műszaki vegyészeti szakértő st. albansban. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 16-ika. Jelen találmány olcsó gáz vagy gázkeverék előállítására vonatkozik, mely gáz vagy gázkeverék világítási, fűtési vagy motorikus czélokra alkalmas. A találmány lehetővé teszi, hogy az említett czélokra olcsó és értékes gázt állíthassunk elő, melynek fűtő és vílágító ereje egyenlő a széngáz fűtő és világító erejével és mely a főcsővezetékekben nem hagy vissza naftalint vagy más hasonló anyagot. A találmány tárgyát képező eljárás értelmében előállított gáz azon nagy műszaki előnnyel bír, hogy olcsó és gazdaságos előállítás mellett nem bír a szénoxyd mérgező hatásával, melynek jelenléte a vízgáz és az olcsóbb eddigelé alkalmazott gázfajok használatát nagy mértékben hátráltatja. Jelen találmány értelmében a szénmonoxydot eltávolítjuk és az értékesebb, nem mérges methánnal helyettesítjük. Már korábban ajánlottam a föntemlített czélokra oly gázt előállítani, melyet az által kapunk, hogy vízgázt azaz gőznek izzó tüzelőanyagon való átvezetése által fejlesztett gázt, megfelelő hőmérséklet vagy különböző megfelelő hőmérsékletek mellett és a szén oxydjának, illetve oxydjainak methánná és vízzé való átalakítására elméletileg szükséges hydrogénmennyiség jelenlétében finoman szétosztott fémnikkelre vezetünk, mi mellett ezen gázfejlesztés a következő képletek egyike értelmében megy végbe: C0 + 3H2 = CH, + H2 0, C02 -(- 4Ha = CH4 -j- 2Ha O, a szerint, a mint a gáz az egyik vagy a másik oxydot, vagy esetleg mindkét oxydot is tartalmazza; a képződő methán a fönmaradó gázzal keverődik. Ezen eljárás egyik kiviteli alakja értelmében oly vízgáz állíttatott elő, mely főleg szénmonoxydből és hydrogénből állt és ezen gáz elegedő hydrogénnel kevertetett, hogy hydrogéntartalma oly mértékre emelkedjék, mely a methánná és vízzé való átalakításhoz elméletileg elegendő. A gázt ezután egy vagy több kamrán vezették át, melyek finoman szétosztott nikkelt tartalmazó edényekkel vagy tartányokkal bírnak, mi mellett a nikkel hőmérsékletét a szénmonoxydnak és a hydrogénnek methánná és vízzé való átalakítására alkalmas fokon, pl. körülbelül 250° C.-on tartották. Egy másik kiviteli mód értelmében a vízgáz körülbelül a következő képletnek megfelelő összeállításban állíttatott elő:
