34872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
szelep nyitva tartandó, hogy a szükséges égési levegő beléphessen : a (38, 39) csöveket szabályozó szelep szintén nyitva tartandó, hogy az égéstermékek eltávozhassanak. Föltéve, hogy a gáz lényegében csak szénmonoxydot tartalmaz, akkor a (29) kamra körülbelül 250° C. hőmérsékleten tartandó és minthogy a reakczió erősen exothermikus, ennélfogva a hőmérséklet szabályozásáról kell gondoskodni. Ez az által történhetik, hogy gőzt vezetünk be, vagy szükség esetén a (42, 43) csöveken át hideg levegőt nyomunk a kamrába. E czélra a (23, 28) szelepek (1. ábra) is oly módon állíthatók be, hogy a gáz egy része vagy egészben a hevítő körül vezettetik. A ' (34) csövön át a nikkelkamrába vezetett gáz a (30) csövekben a nikkelre kerül és a szénmonoxyd metlián és víz előállítása mellett a hydrogénnel egyesül. A kezelt gáz a (35) csövön át távozik el és valamely (a rajzon föl nem tüntetett kondenzátoron) vezethető át, hogy a gázban levő gőz visszatartassék. Ha a kezelt gázhoz a belőle az (1) skrubberben elvont gázok ismét hozzáadandók, 1 akkor a skrubberből jövő olajat valamely megfelelő edényben, pl. közönséges kátránydesztilláló edényben desztillálhatjuk, vagy az absorbeált szénhydrogének újbóli szabaddá tételére kezelhetjük és a szabaddá tett szénhydrogéneket valamely megfelelő módon a kezelt gázhoz ismét hozzákeverhetjük; így pl. a kezelt gázt oly kamrán vezethetjük át, mely a desztillálóedényből jövő desztillátumot fölfogja. A gázok gazdagítására más alkalmas szénhydrogéneket is alkalmazhatunk. A gázt végül, akár gazdagítottuk, akár nem, gazométerben vagy hasonlóban összegyújthetjük. Ha a kezelendő gáz főleg csak széndioxydot tartalmaz, akkor a betartandó folyamat ugyanolyan, a mint azt föntebb leírtam és csak a reakczió-kamra hőmérsékletét kell körülbelül 350° C. hőmérsékleten tartani. Ha a kezelendő gáz ászén mindkét fajtájú oxydjait tartalmazza és az oxydok mindkét fajtája methánná alakítandó át, akkor a gázt, miután a szénmonoxyd átalakítása végett a 29 nikkelkamrán áthaladt, második hevítőn és második nikkelkamrán vezethetjük át, melyek ngyanoly berendezéssel bírnak, mint a fönt leírtak és melyek a reakczióhőmérséklet szabályozására a fönt leírthoz hasonló szerkezettel vannak ellátva. Ezen esetben a második nikkel-kamra hőmérsékletét körülbelül 350° C.-on tartjuk, hogy a széndyoxyd átalakíttassék. A végül kapott gázt kondenzátoron vezetjük át és a fönt leirt módon gazdagítjuk vagy a gazdagítást elhagyjuk. Ha az eljárás azon kiviteli alakban foganatosítandó, melynél a mindkét oxydot tartalmazó gázból a szénmonoxyd eltávolíttatik ' és a gáz a visszamaradó széndioxyddal együtt tétetik ki a nikkel behatásának, akkor utóbbit az ismert Mond-féle reakczió segélyével eszközölhetjük, a mennyiben a gázt megfelelő hőmérséklet, körülbelül 50° C. mellett, finoman szétosztott nikkelre vezetjük, mi mellett a monoxyd a nikkellel egyesül és nikkelcarbonyl Ni (C04) képződik. A gáz maradéka ezután a készüléken át a nikkelkamrába vezethető és a dioxyd átalakítása végett a nikkel hatásának tehető ki. A nikkelcarbonylból a hőmérséklet kis növelése által a nikkelt ismét szabaddá tehetjük, a mennyiben a hőmérséklet említett fokozásánál a szénmonoxyd kihajtatik. Ha másrészt a gázból a reakczió előtt a széndioxyd távolítandó el, akkor az ismert módon az által történhetik, hogy a gázt mésztisztítón vagy valamely alkalicarbonat oldatán vezetjük át. Bármily módon foganatosítjuk is az.eljárást, az a fő, hogy a gáz vagy gázkeverék széntartalmának oxydja vagy oxydjai és a hydrogén a kellő elméleti mennyiségviszonyban legyenek jelen, hogy a nikkellel való érintkezésnél methánt és vizet állítsanak elő. Ha az elméletileg megkövetelt hydrogénnél kevesebbet tartalmaz a gáz, akkor a hiányzó hydrogént a gázhoz vezethetjük, a mennyiben a 10 csövön vagy más alkalmas összekötő darabon át hydrogént vezetünk a gázáramba, míg az esetben, ha széngáznak vízgázzal, generátorgázsal, Siemens-gázzal, Dovvson-gázzal vagy hasonló-