34859. lajstromszámú szabadalom • Oldható vezetékkepcsoló elfödött kontaktusokkal

á -Minthogy a megrajzolt foganatosítási alaknál föltételeztük, hogy a csatlakozó darabok egysarkúak, az (a) lemezen két ily (e) kontaktust kell alkalmazni. A (d) nyílásokat rendszerint két (b bl) tolóka zárja el, melyek az (y) rugók hatása alatt akként mozdulnak el egymás felé, hogy (g, gl, g2, g3) toldataik a (d) nyílásokat zárják. Ha már most föltételezzük, hogy az (a) lemez egy falon oly módon van megerősítve, hogy az (e) kontaktusok a fal üregeiben fekszenek, a kontaktusok a (b) tolókák záróhelyzeténél kívülről hozzá nem férhetők. Ha már most a (h) csalakozódarabokat az (e) kontaktusokkal érintkezésbe akarjuk hozni, először is a (b, bl) tolókákat kell akként eltolni, hogy ezek az (f) nyílásokat szabadokká tegyék, mely czélból a tolókákat egy külön kulcs és az evvel együttműködő (i) peczkes korong útján távolítjuk egymástól. Hogy a (h) csatlakozódarabok az áramkör zárása után az áramkört záró helyzetükben rögzíthetők legyenek, (k) rovátkákkal vannak ellátva, melyekbe az (y) rugók hatása alatt álló reteszek (g, gl, g2, g3) nyújtványainak ékalakú élei becsappanhatnak. Világos, hogy a (h) kontaktusdarabokat bedugása után a retesz nyújtványai helyzetükben teljesen biztosan rögzítik ós hogy ily módon a csatlakozás is teljesen megbízhatóan létesül. Ha a csatlakozódarabokat ismét kiemelni akarjuk, először az (i) peczkes korongba dugott kulcs segélyével az elreteszelést kell megszüntetni, minek megtörténte után a csatlakozódarabokat nehézség nélkül lehet az (a) lemezből kihúzni. A kulcs eleresztése után a (b, bl) tolókák az (a) lemez (d) nyílásait ismét elzárják. Eme most leírt két tolóka helyett egyetlen tolókát vagy csappanót is lehet használni, melyeket ugyancsak csupán kulcs segélyével lehet nyitni. Ha a (h) kontaktusdarabot kétsarkúan képezzük ki. a második (f) kontaktustartó el is maradhat és mindkét kontaktus ugyanarra a kontaktustartóra szerelhető. Ennek megfelelően lehet a zárószerkezetet is kiképezni. A 6—8. ábrán ily kétsarkú (h) kontaktusdarab egy foganatosítási alakja látható. Ez a kontaktusdarab kúpos, fölső éle közelében (k) horonnyal van fölszerelve, melybe a (b, bl) tolókák a kontaktusdarabnak az (a) lemezbe való bedugása után befogódzhatnak. Hogy eme foganatosítási alak használatánál külön kulcs fölösleges legyen, maga a (h) kontaktusdarab képezhető ki kulcs alakjában, amennyiben a (k) hornyot két szemben fekvő szakaszát, — mint azt (kl)-nél ábrázoltuk — ellapítjuk (7. ábra) innen pedig két oldal felé egészen a kúpfölületbe vezetjük át. A kontaktusdarabot ekkor oly módon dugjuk be a lemezbe, hogy a horony két ellapuló (kl, hl) szakasza a (b, bl) tolókák kerületével érintkezzék, ha pedig a kontaktust meg akarjuk szakítani, a kontaktusdarabot 90°-kal elforgatjuk, úgy, hogy a (b, bl) tolókák élei a horony, illetve kúpfölület (x) szakaszaival jöjjenek érintkezésbe, mikor azok egymástól annyira távolodnak, hogy a kontaktusdarabot az (a) lemezből nehézség nélkül lehet kihúzni. Ez a kétsarkú csatlakozódarab azonban más módon is alakítható. Eme most leírt foganatosítási alak főleg vasúti kocsik lámpáinak bekapcsolására alkalmazható, mert ott igen fontos, hogy a (h) kontaktusdarabokkal kapcsolt lámpa leszerelése után az (e) kontaktusok teljesen hozzáférhetlenek legyenek és hogy ily módon a rendesen vagy mindig zárt és fölügyelet alatt nem álló kocsiszakaszokban az utasok a kontaktusokkal ne játszhassanak. A kulcs a kalauznál van, úgy, hogy a lámpák le- és fölszerelését csakis ő végezheti. A vasúti kocsiknál, hol a szakaszok választóifalai igen vékonyak, ez az elrendesés azért is előnyös, mert könnyen képezhető ki, úgy, hogy azt kétoldalúan lehessen használni, vagyis hogy segélyével mindkét szakaszban végezhessük a lámpák bekapcsolását. A 3. ábrán eme berendezés metszetben látható, a rajzból kitűnik, hogy az (f) tartó mindkét oldalán vannak (e) kontaktusok alkalmazva és hogy mindegyik szakaszban egy-egy záróberendezéssel fölszerelt (a) lemez van elrendezve. Ezek az (a) lemezek pontosan egymással szemben vannak elrendezve és a lámpákat