34724. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfékszelep légnyomású fékekhez

- á (o) csatornát (4—5. ábrák) egy (t) ösz- j szekötő cső a kibocsátó szelep (z) dugaty- i tyúja fölötti térrel köti össze. Az 1. ábrán az (n) csap forgója úgy van állítva, hogy a vezeték levegője vészfékezés alkalmával csakis a csapforgó szűk (x) csatornáján keresztül juthat a fékhengerbe, úgy hogy a (t) csőben a nyomás hirtelen erősen csökken, míg a csap a 3. ábrán a szokásos helyzetbe van állítva, úgy hogy a (t) csőben uralkodó nyomás a vezeték nyomásánál nem lesz kisebb. A szerkezet működési módja a következő: Ha a gyorsfékszelep (r) kormánydugattyúja a baloldali szélső helyzetben (a vészfékezési helyzetbe) dobatik, akkor áfc (s) tolóka (h) kagylója (1. ábra) az (m) csatornát az (o) csatornával, vagyis a vezetéket a fékhengerrel köti össze. Ekkor a sűrített levegő az (n) csap forgójának jobboldalán a (t) összekötő csőből a nyitva lévő (w) visszacsapó szelepen keresztül gyorsabban áramlik a fékhengerbe, mint a milyen gyorsan a vezeték levegője a csap forgójának szűk (x) fúratán keresztül utánáramolhat. Ennélfogva a (z) dugattyú fölött nyomáscsökkenés lép föl, mely lehetővé teszi, hogy a vezeték levegője a (z) dugattyút fölfelé tolja és az (u) kibocsátó szelepet megnyissa, melyen keresztül a vezeték levegőjének nagy része a szabadba tódul, míg a fékhengerbe a szűk (x) furaton keresztül a vezeték levegőjének csak kis része juthat. Mivel a vészfékezési helyzetben az (s) tolóka a segédtartánytól a fékhengerhez vezető (b) csatornát (2. ábra) csak kis mértékben teszi szabaddá, ennélfogva a fékező hatás az egyes fékhengerekben lassan lép föl, ellenben a nyomáscsökkenés a vezetékben gyorsan terjed tova. Ha az (n) csap forgója a 3. ábrán látható helyzetet foglalja el, akkor a vezetékből a csap forgójának nagy átbocsátó nyílásán keresztül több sűrített levegő áramlik a (p) kamrába és az (m) csatornába, mint a mennyi a tolóka (h) kagylóján keresztül a fékhengerbe juthat, úgy j hogy a nyomás a (z) dugattyú mindkét i oldalán egyenlő marad s a,z (u) szelep nem nyílik meg, minek következtében a vezeték levegője nagy mennyiségben tódul a fékhengerbe s azonnal erős fékező hatást hoz létre. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a szűk (d) furaton keresztül, vészfékezés alkalmával, nem áramolhat annyi sűrített levegő a fékhengerbe, mint a mennyit a tolóka (h) kagylója a vezetékből az (o) csatornába bocsát, minek következtében a (t) csőben hirtelen túlnyomás lép föl, mely a (z) dugattyút fölfelé tolja, úgy hogy az (u) kibocsátó szelep föltaszíttatik. A kis (i) furat lehetővé teszi, hogy a sűrített levegő lassan a (z) dugattyú másik oldalára léphessen át, úgy hogy a dugattyú tehermentesíttetik s az (e) kibocsátó szelep az (f) rúgó hatása alatt ismét elzáródik. Üzemfékezéseknél (5. ábra) a sűrített levegő a segédtartányból oly lassan áramlik át a fékhengerbe, hogy a levegőnek elég ideje van a (t) csövön és (i) furaton keresztül a (z) dugattyú fölső oldalára jutni s az (u) kibocsátó szelep föltaszítását megakadályozni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyorsfékszelep tehervonatok légnyomású fékeihez, melynél a vészfékezési helyzetben a vezeték levegője a fékhengerbe és a szabadba vezettetik, jellemezve az által, hogy a vezeték és fékhenger közötti út a kormánytolóka előtt vagy mögött meg van szűkítve, úgy hogy nyomáscsökkenés vagy túlnyomás létesül, mely a vezetékben föllépő nyomáskülönbségek által kormányzott kibocsátó szelepnek egy kamrájába terjed tova oly czélból, hogy a vezeték levegőjének legnagyobb része a szabadba távozzék s a fékező hatás a fékhenger mérsékelt megtöltése mellett gyorsan tovaterjedjen. 2. Az 1. igénypontban védett gyorsfékszelepnek egy foganatosítása, jellemezve