34719. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dynamógépek gerjesztésére és szabályozására

sen megfelel az 1. ábrán föltűntettetnek. Még tovább is mehetünk és a gerjesztő áramot, melynek a forgás irányával irányát j meg kell változtatnia, ugyanazon tekercse­lésből és ugyanazon kommutátortól szed­hetjük, mint a haszonáramot, melynek vál­tozó forgásiránynál irányát meg kell tar­tania. Az 5. ábrán egy négy (B\ B2 , B8 , B4 ) kefével bíró Gramme-féle fegyverzet van föltűntetve. A mágnesrendszer négy pólusa különböző tekercseléssel vannak ellátva. Először is az (f) tekercseléssel, melyet egy tetszőleges (Q) áramforrás állandóan egy irányban gerjeszt és mely a két fölső pólust ugyanazon irányban, a két alsót pedig el­lenkező irányban mágnesezi. Egyedül e ger­jesztéssel fölszerelve, a gép egy kétsarkú gépet képvisel, úgy, hogy a két (B1 ) és (B3 ) kefe között feszültség létesíttetik, míg a (B3 ) és (B4 ) kefék egyenlő potencziállal bírnak. Ha a (B1 ) és (B3 ) kefék közé egy, a 4. ábrán látható négysarkú tekercselést ikta­tunk, úgy ezen egy, a forgásiránynyal vál­tozó áram folyik át. A főáramot egyrészt az egymással — esetleg ellenállás közbe­iktatásával — összekötött (B2 ) és (B4 ) ke­fékről szedhetjük le (az áramleszedés helye D), másrészt pedig az (F1 ), (F3 ) ger­jesztő tekercselés (C) középpontjából, mint­hogy ez a tekercselés a (B1 ) és (B3 ) kefék között létező «kétsarkú» feszültséget felezi. Ha ezen tekercselés, úgy mint az 5. ábrán, két (F1 ) és (F») részre van osztva, akkor minden egyes mágnessark csévéin a (B1 ) és (B3 ) kefék között egy folyó kiegyenlítő áram egy irányban folyik keresztül, míg a ha­szonáram, melyet a két kefe a (C) áram­szedőhelyre küld, az (F1 ) és (F3 ) tekercse­léseken ellentétes irányban foldik át, úgy, hogy ennek az áramnak mágnesező hatása zérussal egyenlő. Ez az elrendezés tehát hatásában az 1. ábrán föltűntetettnek felel meg. Ha azonban növekedő főáramnál a kétsarkú gerjesztő mező erősbítését vagy gyöngítését akarjuk elérni, akkor nincs kü­lön ellentekercselésre szükségünk, hanem ezt a hatást azáltal érhetjük el, hogy az (F1 ) és (Fs ) csévefelek tekerületeinek számát a különböző mágnessarkokon váltakozva túl­súlyba engedjük jönni. Legyen az esetpéldául olyan, hogy a (II) és (III) mágnessarkon az (F1 ) csévefél túlsúlyozza az (I) és (IV) mágnes­sarkok (F') csévefelét. Ha a haszonáram a föltételelezett forgásiránynál (F^-ben a ki­egyenlítő árammal egy irányban, (F')-ban pedig avval ellenkező irányban folyik, a hatás ugyanaz lesz, mintha egy, a kétsarkú gerjesztő tekercseléssel ellentétesen ható, a haszonáram átfolyta külön tekercselést ren­deztünk volna el. Az említett czél elérésére a másik út az hogy egy segédmágneses mezőt rendezünk el, melynek tengelye — kétsarkú mezőre vonatkoztatva — a főmező tengelyére me­rőlegesen áll. Emellett oly czélból, hogy az összes keféket egy neutrális zónába hozzuk, ajánlatos mindegyik mágnessarkot felezni. Ez az eset a 6. ábrán van föltűntetve. Emellett a fegyverzet két elkülönített tekercseléssel és kommutátorral, vagy pedig egyetlen egy tekercseléssel és egy kommutátorral lehet föl­szerelve. A valamely tetszőleges áramforrásból állandó irányban gerjesztett (f) tekercselés fölül két egyenlő (n, n) sarkot, alul az el­lentétes (s, s) sarkokat létesíti. Ennek a mezőnek megfelelnek a (B1 , B3 ) kefék, me­lyek az (F) tekercselés segélyével a főme­zőt akként gerjesztik, hogy mindkét bal pó­lus és mindkét jobb pólus ugyanazon pola­ritással bír. Minthogy ez az (N, N) és (S, 8) polaritás a forgásiránynyal változik, a (B3 és B4 ) kefékről szedett haszonáramnak ál­landó iránya lesz, függetlenül a forgás ér­telmétől. Ugyanaz a hatás külön (F) tekercselés nél­kül, egyszerűen a fegyverzet visszahatásá­nak kihasználásával is érhető el. Ha a (B1 ) és (B8 ) fegyverzetkeféket rövidre zárjuk (lásd 7. ábrát), a fegyverzeten oly áram fo­lyik át, mely a mágneses mezők erőinek összegét a vízszintes fölött és épúgy a víz­szintes alatt, is közel zérusra csökkenti. Ezenkívül azonban a fegyverzet egy haránt­mezőt is létesít, mely — mint kívánatos — az eredeti mezőre merőlegesen áll. A mező­nek a forgásirány értelmében mellső része a középérték alá csökkentetik, hátsó része

Next

/
Thumbnails
Contents