34691. lajstromszámú szabadalom • Csüngő gázizzófényhez való lámpa
Megjelent 1906. évi jannár hó 8-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34691. szára. Il/d. OSZTÁLY. Csüngő gázizzófényhez való lámpa. BACHNER ADOLF MÉBNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 26-ika. A jelen találmány tárgyát csüngő gázizzófényhez való lámpa képezi. E lámpa szerkezetének főczélja az, hogy a keverőkamra, főleg pedig a gáafúvóka hővezetés és hősugárzás ellenében kellően védve legyen. E czélra a keverőcső és a keverőkamra közé egy, általában hengeres test van beiktatva, mely a hővezetést meggátolja, továbbá egy lemez- vagy csészealakú test, mely a hősugarakat távol tartja. A jelen lámpának ezen fő ismertető jelén kívül még néhány különleges berendezést kell itt kiemelnünk. Bár a lámpa kis térre szorított szerkezete folytán a lámpa égésére való tekintettel, igen kedvező hőkoncentrációt nyerünk az égő fejének közelében, ez által azonban a keverendő levegőnek a lámpa égését forró állapotban is biztosító szabályozása válik szükségessé. Továbbá a gázbeömlés pontos beállíthatásáról és az égéshez szükséges levegőnek a szabadban égő lámpákat sem zavaró bevezetéséről van itt gondoskodva. E czélra egy önműködő szerkezet van elrendezve, mely kisegítő levegőnek a gázkeverékbe való bevezetésére szolgál, továbbá egy rendkívül könnyen és pontosan beállítható csap és végül a belső lámpaburokban furatok vannak elrendezve, melyek szélrohamokat, erős hanghullámokat és hasonló légrázkódtatásokat nem engednek közvetlenül az izzótesthez jutni. A mellékelt rajzon a jelen új lámpa egy kiviteli alakja példaképen van bemutatva, és pedig: 1. ábra a lámpa hosszmetszete, 2. ábra egy részének oldalnézete. Az (a) gázfúvókát körülvevő henger két egymással összecsavart (b) és (c) részből áll. A fölső (n) rész az (a) gázfúvókának a (d) gázbevezető cső csavarmenetekkel ellátott végére való fölcsavarásával a (d) gázvezető csővel van összekötve. Az (e) nyílások a keverendő levegő bevezetésére szolgálnak. A gázkeverék az (a) fúvókán át az (f) keverő csőbe áramlik be, mely egy koncentrikus (g) csővel van körülvéve, miközben a két cső közt egy gyűrűalakú (h) hézag marad szabadon. A (g) cső valamely olyan anyagból van készítve, melyet az eltávozó gázok meg nem támadnak. Az alsó (c) részen egy nemvezető anyagból készült (i) gyűrű van megerősítve, mely egy második tűzálló anyagból készült (k) gyűrűvel van összecsavarva. A (k) gyűrű a két (1) és (m) tárcsa közvetítésével az említett (g) csövet tartja. A (g) cső tehát csekély fölfekvési fölülettel bír, úgy hogy