34689. lajstromszámú szabadalom • Petroleum izzófénylámpa

Ha ellenben a föntebbi elgázosítót oly lámpáknál alkalmazzuk, melyeknek folya­déktartánya magasan fekszik s melyek szá­mára az elgázosító első sorban szerkesztve van, akkor, hogy az elgázosító beszennye­ződése a láng kioltása alkalmával biztosan elkerülhető legyen, az elgázosítóhoz még föltétlenül oly segédszerkezetnek kell já­rulnia, mely nélkül a bélnek az elgázosí­tóba való helyezése aránylag csekély ha­tású volna. Ezen segédszerkezet a záró­csapnak vagy szelepnek a folyadékot ve­zető cső legmélyebb helyén való elrendezé­sében áll. Ha a zárócsap a folyadékot le­felé vezető csőszakasznak, pl. félmagassá­gában volna elrendezve, akkor a csap alatt lévő folyadékoszlop még akkor is tovább sülyedne lassan lefelé, ha a csap 'elzárat­nék, mivel csapokat vagy szelepeket tech­nikai czélokra alig lehet úgy szerkeszteni, hogy teljesen léghatlanul zárjanak s a lég­nyomás hatását megakadályozzák. Ha azon­ban a folyadékoszlop lassan lefelé sülyed, akkor az elgázosítás fokozatosan csökken s ennek következtében az elgázosítóban is­mét csapadékok válnak ki. Ellenben ha a zárószerkezet a folyadékcső legalacsonyabb helyén van elrendezve, akkor az elgázosí­tás azonnal félbeszakad s ezzel együtt a beszennyeződés is a lehető leghatásosab­ban meg van akadályozva. Ezen megfontolások eredménye a mellé­kelt rajzon bemutatott szerkezet, melynél a magasan fekvő folyadéktartányból az (f) ejtőcső a részben metszetben föltüntetett (v) elgázosítóhoz vezet, melybe a lángzó fölső szélének magasságáig (p) bél van tolva. A (v) elgázosító az izzótest fölött halad körül s (d) fúvókában végződik, mely viszont az ismeretes (e) Bunsen-lángzóba torkol, mely fölött a (k) izzótest foglal he­lyet. A (h) zárószerkezet az (f) folyadék­cső legalacsonyabban fekvő szakaszába van iktatva. Ha a (h) zárószerkezet az (f) ejtőcső­ben a lángzó fölső széle fölött foglalna he­lyet, akkor a folyadékoszlop az ejtő­csőben két részre választatnék ugyan, de mivel az ejtőcsőben a zárószerkezet alatt lévő folyadékoszlop magasabb, mint a (v) elgázosító megfelelő folyadékoszlopa, és mi­vel a csapok vagy szelepek műszaki czé­lokra sohasem készíttetnek oly szoros zá­rással, hogy a légnyomás hatását teljesen kiküszöbölnék, ennélfogva az (f) csőben lévő folyadékoszlop a nívókülömbség ki­egyenlítődéséig lassan lefelé sülyedne, úgy hogy az elgázosítás csak meglassúdnék, de nem szakíttatnék hirtelen félbe, minek kö­vetkeztében az elgázosítóban desztillátu­mok válnának ki. Ha ellenben a zárószer­kezetet a folyadékcső legmélyebb helyén ren­dezzük el, akkor az elgázosítás azonnal megszűnik s a folyadékoszlop utánsülye­désétől nem kell annyira tartanunk, mivel a csap két oldalán lévő folyadék a csapot igen jól tömíti. Ennélfogva a (v) elgázo­sító beszennyeződése az ismertetett bél al­kalmazásával kapcsolatban a lehető legha­tásosabb módon meg van akadályozva. SZABADALMI IGÉNY. Petroleum-izzófénylámpa a folyadéknak le­hetőleg gyors elgázosításával, jellemezve az által, hogy az elgázosítónak fölfelé haladó (v) csőszakaszában a lángzónak körülbelül fölső széléig emelkedő (p) bél foglal helyet, míg a folyadékot el­záró (h) szerkezet a folyadékcső legala­csonyabban fekvő szakaszába van ik­tatva. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAS RÉSZVÉNYTÁlWAíÁe NYMKMJA BUDAPESTEN-

Next

/
Thumbnails
Contents