34663. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivarkakészítő gépeken
— 5 -szerkezetet alább leírandó módon működtető bütyöktárcsa tengelyéről hajtatnak, a 11. és 11a. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál azonban egy (48a) csavarkerék útján közvetlenül az (E) főtengelyről hajtatnak. A papirnak ezen mozgatása előnyösebb, mint ha a papir első sorban az (52) szalag által mozgattatnék, mely azt a (41) hüvelykészítő csőben körülveszi. Ezen berendezés folytán a szalag és papir pontosan egyenlő sebességgel halad s ennek következtében a gyártmány egyenletesebb lesz, mivel az (52) szalagot mozgató (53) tárcsa is az (E) főtengelyről az (53a) kúpkerékmű segélyével haj tátik (11. ábra). Ha a készítendő szivarkák hosszát meg akarjuk változtatni, akkor egyszerűen az (E) főtengely és a késeket működtető (77) tengely közé iktatott (F) kerékáttételt kell megváltoztatnunk. (1. és 2. ábra), miáltal a kések járása megváltozik, a nélkül, hogy a rúdalakú, papírral burkolt dohánygöngyöleg, az úgynevezett szivarkarúd, haladási sebessége megváltoznék, úgy hogy a kapott szivarkák hossza is különböző lesz. Némely esetben kívánatos a papirvezető (48 49) hengereket a kések működtetésére szolgáló bütyöktárcsa (77) tengelyéről hajtani, hanem ekkor a (77) tengely és a papirvezető hengerek közötti kerékművet mindig ki kell cserélnünk, ha a szivarkák hoszszát változtatni akarjuk. A szivarkahüvely leragasztandó szélének reczézése a következőképen történik. Azon hátrányt, hogy bizonyos körülmények között nehéz elegendő ragasztóanyagot a papir leragasztandó szélére fölvinni, jelen találmány szerint az által győzzük le, hogy az enyvezést a reczézéssel kombináljuk, miáltal minden esetben jobb ragasztás biztosíttatik. Ez abban áll, hogy a papirhüvelynek a ragasztóanyagot fölvevő szélét, mielőtt az enyvező készülékhez érkeznék, a papir szélével párhuzamos, azonban attól némi távolságban fekvő vonal mentén reczézzük vagy érdessé tesszük. A reczézés vonalát mindkét oldalon sima enyvezett papirrész határolja. Ezen reczézés nemcsak a leragasztási műveletet könnyíti meg, hanem jobb gyártmányt is eredményez. A találmánynak az új ragasztási eljárásra vonatkozó része a 12—12d. ábrákon van bemutatva, melyek példa gyanánt a (48 49) hengerpárnak olyan kiképzését mutatják be, mely a papir reczézésére alkalmas. A (48, 49) hengereket a föntebb tárgyalt kiviteli alaknál az (E) főtengely kényszermenetűen hajtja s a hengerek egymásnak megfelelő és egymásba illő (50 51) hornyokkal és bordákkal vannak ellátva. Az egyik henger bordái a papirt annak szélén belül a másik henger hornyaiba nyomják, minek következtében a papir széle a ragasztóanyag fölvételére alkalmasabbá válik s jobb leragasztást biztosít, a mellett pedig a kész szivarka tetszetősebb külsejű is lesz (12e. ábra). A végnélküli (52) vezető szalag az (53) hajtótárcsa és alkalmas (54 55) eltérítő laza tárcsák körül halad (12. ábra), melyek közül az (54) tárcsa, alább leírandó okokból egy beállítható (54a) karon ágyazható. Az (56) papírszalag az (57) tekercsről gombolyíttatik le (1. ábra). A nyomtató és bronzoló hengerekből álló szerkezeten az (56) papirszalagot a (48 49) hengerek vezetik keresztül, melyek ugyanolyan kerületi sebességgel forognak, mint a nyomtató hengerek. A találmány szerint az alább leirandó késszerkezetet a nyomtató hengerekkel a (77) hajtótengely és a (75 76) kúpkerékmű köti össze (12. és 13. ábra), úgy hogy a hengerek a késekkel összhangban forognak, míg a két szerkezet (80) hüvely által szétkapcsolható az esetben, ha a nyomtató hengereket bizonyos mértékben el kell forgatni, hogy a szivarkákra fölnyomtatandó rajz vagy védjegy a kellő helyre jusson. Magától értetődik, hogy ezen szétkapcsoló szerkezet alkalmazása folytán a szivarkakészítő gép egyéb részei a nyomtató és bronzoló szerkezetektől függetlenül működtetnek s ennélfogva nyomás vagy fölirás nélküli szivarkák is előállíthatók, a nélkül, hogy a nyomtató szerkezetet a gépről el kellene távolítani. Tehát a hüvelyre akár bronz-, akár szines kép nyomtatható,