34642. lajstromszámú szabadalom • Növényi rostok vagy szálak földolgozása állati szőrt helyettesítő termékké
Megjelent 1905. évi deczember hó 27-én. MAGY KIR SZABADALMI WjSSffi HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34642. szám. XIV/a/1. OSZTÁLY. Növényi rostok vagy szálak földolgozása állati szö'rt helyettesítő termékké. HOLMES NEWMANN KÁROLY VEGYÉSZ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 19-ike. Jelen találmány tárgya bizonyos szálas vagy rostos anyagoknak földolgozási módjára és eszközeire vonatkozik, miáltal műszőrt állíthatunk elő. A találmány fölöleli magát az ezen földolgozás által nyert terméket is. A találmány szerinti eljárás megvilágítására példaképen a kókuszdió rostjainak földolgozásánál alkalmazandó eljárást fogjuk ismertetni. A rostokat alkalmas tartányba helyezzük és egy alkalikus oldattal, pl. nátronlúggal leöntjük. Főként ezen alkália alkalmazása esetén legczélszerűbb 2°/0 -os oldatot venni más alkáliák alkalmazásánál a százalék a kémiai hatás mérve szerint változhatik. A rostokat ezen oldatban körülbelül egy óra hosszat főzzük, azon czélból, hogy azok a rájuk tapadó természetes zsiradéktól megszabadíttassanak. Az alkálikus oldat leöntése után a rostokat hideg vízben megmoshatjuk, de ez nem okvetlenül szükséges. Ez az előzetes kezelés nem új, mivel az ismeretes Langbeck-féle eljárásnak egy részét képezi. Ezután a rostokat egy második fürdő hatásának tesszük ki, mely főképen a következő alkatrészekből áll: 9 kg. berzseny- i fakivonat, 13 6 kg. eczetszömörcse (Sumach) kivonat és 43 kg. vas vitriol (ferrum szulfát) 2270 liter vízben. Az említett vasszulfátoldat erőssége közel áll az angol vény szerinti oldatéhoz. A fürdőt a benne levő rostokkal néhány órán át 37—66° C. hőmérsékleten tartjuk, azután lehűlni hagyjuk és a rostokat még 6—12 óráig hagyjuk a fürdőben. Ezekután a rostok már a kellő színezést mutatják, minthogy a páczolás és a festés ugyanezen egy művelet által történik. 'A rostok színezése azonban nem az egyedüli czélja ezen kezelésnek, mivel a rostok a fürdőben ezen fölül nagyobb szilárdságot is nyernek. Nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy mi növeli a fonalak szilárdságát, de föltehető, hogy ezt a rostok molekulái közé rakodó sók okozzák. Ha azután a rostokat a fürdőből kiveszszük, egy vízelvonóban eltávolítjuk belőlük a víz egy részét azután alkalmas készülékben, pl. szárító kamrában vagy légiürdőben kb. 65° C. hőmérséklet mellett teljesen megszárítjuk. Ezekután a rostok kártoltatnak és fésültet.nek. A rostok a második fürdőben való színeződés és szilárdságuk növekedése után i még mindig ridegek és sem kellő fénnyel,
