34625. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép

Megjelent 1905. évi tleczember Iió 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 34025. szára. XVI/a. OSZTÁLY. Aprítógép. WÜSTENHÖFER GYULA KERESKEDŐ DORTMUNDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 24-ike. A találmány tárgyát egy aprítógép, úgynevezett röperő-hengermalom módosítása képezi, melyben az őrlendö anyag az őrlő köpeny mentén hajtómű által mozgatott gördülőtestek (Kollerkövek) által apríttatik és szétmorzsoltatik. A régebbi ilyenfajta gépeknél a hajtóműre alkalmazott továbbítók között mindig esak egy-egy őrlőhenger van, és az őrlés mindig csak az őrlőtest és őrlőköpeny között történik. Ebben a tekintetben nem is érünk el lényeges változást, ha amint ajánlották a továbbítók a hajtóművön forgathatóan alkalmazott dörzshengerekként vannak kivivé. Ezen régebbi aprítógépekkel szemben jelen találmány lényegét az képezi, hogy kétkét továbbító közt mindig két vagy több henger van egymásután elrendezve. Ezáltal az őrlő hatást nagy mértékben fokozzuk, mert ezen elrendezésnél nemcsak az őrlőtest és őrlőköpeny, hanem különösen az azonos irányban forgó, de ellentétes haladási irányú fölületeikkel érintkező őrlőtestek között történik az őrlés. Mellékelt rajzon az aprítógépnek egy foganatosítási alakja van ábrázolva és pedig az 1. ábra egy hosszmetszetét és a 2. ábra keresztmetszetét mutatja. A gép mint rendesen (a) őrlőköpenyből áll, amelyben (b) tengelyen elrendezett (cl és c2) részekből álló hajtókerék forog és a részek között (d) hézag van. A hajtókerék kerületén a hajtókerék részek szélei és (e) radiális továbbító falak által rekeszek vannak kiképezve, melyek mindegyikében több (a rajzon három) (f) őrlőhenger van. Az őrlendő anyag bevezetésére, ha ez a készülék közepén történjék (g) tölcsér, ha a szélén (h) tölcsér szolgál. A hengerek és az őrlőköpeny közt szétaprított anyag az őrlőköpeny és hajtókerék közötti hézagon vagy a hajtókerék részek közötti (d) hézagon át (i) burkolatba továbbíttatik, ahol a kellően őrlőtt anyag (k) szitán keresztül (1) térbe jut, amelyet mint szokásos az egész őrlőművet körölzáró (m) köpeny alkot. Onnan az anyagot ismert módon szálítócsavar által távolítjuk el. A hajtókeréken lévő a hajtókeréktől függetlenül is mozgatható és az anyag keverésére szolgáló szárnyak egyrészt a még nem eléggé szétaprózott anyagot megint (d) térbe és az őrlő pályára, másrészt az eléggé apró anyagot a (k) szitán keresztül az (1) térbe viszik. A szárnyak egyúttal a készülék szelőztetésére is szolgálnak. A kevéssé szétaprózott anyag visszatolása