34619. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítővel ellátott gőzkazánkémény gyújtó

- 2 — pedig egy fölső (h) és egy alsó (i) dobból áll, mely dobok egy csőköteg segélyével vannak egymással összekötve. A gőznek a túlhevítőben való mozgatására különféle berendezések alkalmazhatók. így pl. a vízszintes dobok alosztályokra oszthatók és a gőz az egyes csőösszeköttetéseken keresztül föl- és lebocsátható azon czélból, hogy a gőz a túlhevítő kamrával elég ideig érintkezhessék. Továbbá a túlhevítő kamra több részre osztható, mely esetben a (d) csö- j vekből álló falat is független részekre osztjuk. A túlhevítős mértékét az által is szabályozhatjuk, hogy a tűzgázoknak a (d) csőfalon átlépő mennyiségét szabályozzuk. Ezen czélból a túlhevítő kamrát a tulajdonképeni tüzelőkamrával egy (r) mellékcsatorna segélyével kötjük össze, melyben egy (s) gőzfúvó szerkezetet alkalmazunk, mely több vagy kevesebb gázt szív keresztül a (d) csőfalon. Hogy a túlhevítő kamrához és a (d) csőfalhoz könnyen hozzá lehessen férni, előnyösen nagy (q) ajtók találnak alkalmazást . s a túlhevítő csövek és a (d) csőfal között j kellő tér van hagyva. A leírt berendezésnél az égési gázok a (d) vízcsövek záró- j falán keresztül a túlhevítő kamrába jutnak j s azután némely esetben az (r) mellékcsa- : tornába, más esetekben pedig a túlhevítő ; kamrából ismét a fűtőtérbe haladnak, hogy ! a szokásos módon a kazánon végigáramoljanak. Némely esetben a túlhevítő kamra mellékcsatorna gyanánt képezhető ki s a helyett, hogy az égési gázoknak megengednénk, hogy a vízcsöveken keresztül a fűtőtérbe visszajussanak, oly csatornákat is alkalmazhatunk, melyek a kemencze terébe vissza, vagy pedig tápvízmelegítőkön és efféléken vezetnek át. A leírt berendezésnél, melynél a túlhevítő kamra a kazánház fölső részében mintegy zsebet képez, a sugárzó hő a szükséges melegnek nagy részét teszi ki. Más esetben ismét a fűtőgázoknak a túlhevítő kamrába jutó mennyisége csupán alkalmas eltérítő lemezek, vagy pedig ilyenek és a (d) csőfalban keringő vizet az ismertetett módon szabályozó szerkezet segélyével szabályozható. A találmánynak az ismeretes Babcock & Wilcox-féle kazánokhoz való foganatosításánál az eddig szokásos túlhevítő egy kamrába záratik, melyet a fűtőgázok főáramától a vízfal zár el, úgy hogy a túlhevítő hőmérséke a csövekben végbemenő vízkeringés szabályozása által szabályozható. Magától értetődik, hogy a találmány mindenféle kazánnál, valamint függetlenül fűtött túlhevítőknél is alkalmazható. Függetlenül fűtött túlhevítőnél ez utóbbit a kazán fűtőterével egy csatorna köti össze és ezen kamrát a leírt módon egy csőfal zárja el, úgy hogy a tulajdonképeni tüzelő berendezés fűtőgázainak a csőfalon kell átlépniük, mielőtt a tulajdonképeni túlhevítőt elérnék. A túlhevítő kamrában eltérítő lemezek alkalmazhatók, melyek a gázokat a fűtőtérből vízszintes vagy függélyes irányban vezetik, úgy hogy a gázok zeg-zugos úton vezethetők előre és hátra a csőfalon keresztül, minek következtében a gázok, mielőtt a túlhevítő kamrába lépnének, hosszabb utat kénytelenek megtenni. Ezen eltérítő lemezek újabb segédeszközt képeznek a hőmérséknek a túlhevítő kamrában való szabályozására. Előnyösebb azonban a szabályozást úgy foganatosítani, hogy a zárófalon átlépő víz hőmérséke vagy mennyisége szabályoztassék. A fűtőfölület nagyobbítása czéljából Stirling- vagy másféle vízcsöves kazánoknál a 2. ábra szerint (d) pótcsövek alkalmaztatnak, melyek egy fölső (e) dobot egy alsó (f) dobbal kötnek össze s a kazán mellső fala közelében vannak elrendezve. Az (f) dobtól lefelé vezető (j) csövek a hamúaknán haladnak keresztül s az (fj dobot az (m) dobbal kötik össze. A (j) cső alsó vége, mint az 1. ábra mutatja, a dob tükre fölé van emelve. A (j) csövek azonkívül egy (n) dobbal is összeköttetésbe hozhatók (2. és 3. ábra), melyet a fűtőfölület növelése czéljából az (o) csöveknek egy sora köt öszsze az alsó (m) dobbal. A kiegészítő fűtőfölület rendkívül ked-