34609. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és kettőzőgépeken

- 8 -nak, hogy az anyaggal az összes sodrásnak egy része a csészébe való begombolyítás, másik része pedig a kigombolyítás alkalmával közöltetik. Az utolsó csésze, mely több csészét foglal magában, a fonalat a szükséghez képest egy csévére vagy motollára vezetheti. Bizonyos esetekben a megtelt csésze, mint olyan, egy másik gépbe vihető, melyben az anyag az utolsó sodrási művelet alatt kiüríttetik. A csészéket előnyösebb kúpos orsókra helyezni, mivel a dörzshajtás ezen czélra nem elegendő. A használt csészék úgy hengeresek, mint kúposak is lehetnek. Sok esetben a 15. ábrán föltüntetett kúpos csésze az előnyösebb, mivel az anyag ebben kevésbbé törekszik lefelé esni, mialatt a csésze mozgása meglassíttatik vagy megállíttatik s ennek következtében a röperő az anyagot nem tartja többé helyén. A csészék belső oldalai, valamint végei (52) hullámos fölülettel (15. ábra), vagy folytonos (53) gyűrűk sorával (16. ábra), vagy pedig a csészébe sugarasan benyúló szögek által képezett gyűrűkkel láthatók el. Az (53) gyűrűk viszont ismét hullámosan, fogazottan nagy kiugrásokkal képezhetők ki, hogy az anyagot jobban tartsák. A csészék alsó részei kúposán, fölső része pedig hengeren is kiképezhető s a gombolyag a csészén belül egy ismeretes gömbölyítő szerkezet segélyével, kúpos rétegekbe fektethető, hogy az anyag könnyen helyén tartható legyen. Ha egy fonal elszakad akkor a csészét rendszerint meg lehet állítani s a fonalat a csészéből a vezetéken keresztül ki lehet húzni s a két véget a csészén kívül összekötni, ahol a csévék összecsappanásának megakadályozásáról, mint fentebb leíratott, megfelelő módon van gondoskodva. Ha az anyaggal, a csészébe való belépése alkalmával, jelentékeny sodratot közlünk, akkor a csészét nem szabad annyira meglassítani, hogy a cséve szilárdsága a képződő összekúszálások következtében, veszélyeztetve legyen. — A szétszakadt végek összekötése alkalmas módon úgy történik, hogy a csésze sebességét a megengedett határig csökkentjük és az elszakadt véget úgy keressük meg, hogy egy kis drótdarabot vagy effélét érdessé tett végénél fogva, a csészébe vezetünk és a drótot, mihelyt a fonal húzást kezd kifejteni, gyorsan kihúzzuk. A tapasztalás azt mutatta, hogy a drót a fonal elszakadt végét gyorsan megfogja s annak kihúzását lehetővé teszi. Ha hajtásra turbinákat alkalmazunk, akkor fontos, hogy a forgó csésze gyorsan megállítható vagy lassítható legyen, mivel máskülöuben a fonal, ha nem húzatik ki gyorsan, túlságos sodrást szenved úgy, hogy a cséve a csészében megrongálódik. Ennélfogva a csésze sebességének csökkentéséről gondoskodni kell. Ezen czélból minden forgó rész számára fékek találnak alkalmazást, melyek egyidejűleg és ugyanolyan mértékben a tápláló hengereket is befolyásolják, mivel az orsók ez utóbbiakkal, a találmánynak az 5. pontban jellemzett része szerint közlőművek útján állnak kapcsolatban. Az orsók sebessége oly módon is szabályozható, hogy a hajtóerő, a turbina vagy elektromotor megállíttatik. A 27—31. ábrák alkalmas féket mutatnak, mely pl. a 4. ábra szerinti csészénél használható előnyösen. A 27. ábrán az (a) csésze egy (b) orsóra van ágyazva és a (92) fékszalagok az (i) csésze alsó részére hatnak, mely az orsóra van erősítve. A 28—31. ábrákon látható részletrajzok szerint a lapos (92) fékszalagok a (93) helyeken a gépnek valamely szilárd részével forgathatóan vannak összekötve. A fékszalagok másik végei egy (94) vezetékben tartatnak, mely előnyösen (95) bevágásokkal van ellátva. A fékszalagok azon részei, melyek a csészétől a vezeték felé haladnak, körkeresztmetszettel bírnak s egy (96) lemezen mennek át, melyben (97) bevágások vanuak kiképezve. Ezen lemezhez egy alkalmas fogantyú vagy efféle van oly módon erősítve, hogy a lemez lesülyeszthető s ez által a fékszalagok végei egymáshoz közelíthetők. Egy (98) rúgó a lemez visszamozgatásárá s ennek következtében a csésze fölszabadítására szolgál.