34581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épületrészeknek úgymint falaknak, homlokzatoknak és efféléknek kiszárítására

Megjelent 11)05. évi (leczember hó 21-ón. MAGY. KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 34581. szám, V lll/d. OSZTÁLYEljárás és berendezés épületrészeknek, úgymint falaknak, homlokzatoknak és efféléknek kiszárítására. LUGINO ALBERT GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 8-ika. Jelen találmány oly eljárásra és hozzávaló berendezésre vonatkozik, melynél fogva j épületrészeket, úgymint falakat, homlokzatokat és efféléket ki lehet szárítani. Ily eljárások ugyan már ismeretesek, mert a kokszkosaraknak ismeretes alkalmazása szintén csak ily czélra szolgál. Ezenkívül föltűnést keltett egy évtizeddel ezelőtt oly eljárás, melynél egy, a pinczében vagy az alsó emeletek valamelyikében fölállított széntüzelés égési gázai szellőztető készülék segélyével a szárítandó térbe vezettettek, hogy ott szárító hatást gyakoroljanak. Ezen ismeretes eljárásoknál, melyeket főleg új épületeknél alkalmaznak, a hol a falaknak természetes kiszáradását valamely okból gyorsítani kell, az a hiba mutatkozik, hogy rendkívül nagy a szénszükséglet, és hogy a kiszárítás sok esetben mégis hoszszabb időt vesz igénybe. Ezen mesterséges kiszárítás különösen új épületeknél talál alkalmazást, ha fagy várható. Ha a habarcs megfagy, akkor kötőképessége kárt szenved, az ilyen habarcsba rakott kövek vagy téglák nincsenek egymással szilárdan öszszekötve és a friss vakolat lefagy. Hogy tehát az említett ismeretes kiszárítási eljárásokat alkalmazni lehessen, az ablak- és ajtónyílásokat deszkákkal szokták beborítani, hogy a fűtött helyiségekben a meleg megmaradjon; csak csekély huzatról gondoskodnak ilyenkor, a mely többnyire az ideiglenes beborításnál keletkező hézagokra szorítkozik. A helyiségeket valamely módon fűtik és e mellett szénsavképződésre súlyt fektetnek, mert ez által a habarcs gyors lekötése biztosíttatik. Az egész helyiséget tehát oly hőfokra melegítik, mely a habarcsban és a kövekben, illetve téglákban lévő víz elpárolgását idézi elő. Azonban tekintettel kell lenni éghető anyagokra, mint pl. fára, és már ezért is ügyelni kell arra, hogy a fűtés által keletkezett hőfok alacsony maradjon. De nemcsak ez a körülmény akadályozza a magas hőfok alkalmazását, hanem az is, hogy sok épületanyag, mint pl. a nem egészen száraz fából készült padozat, nem bírja el a hirtelen kiszárítást, mert ilyenkor megvetődnék. Ezen ismeretes kiszárítási eljárásokkal tehát gyors kiszárítást nem lehet elérni, a mi kétségtelenül kiviláglik, ha ezen eljárásokat, melyek nem egyebek, mint a, megfelelő helyiségek kifűtése, közelebbről megvizsgáljuk. Mint említettük, az ismeretes