34573. lajstromszámú szabadalom • Újítás pneumatikus ajtócsukókon

— 2 — fogakkal ellátott (f) tolókára hat. Ezeu (f) tolóka fogaiba az (i) emeltyűnek a (b) hen­geren megerősített (h) pofák közt forgat­ható és (g) fogaskerék-szegmentnek kiké­pezett vége kapaszkodik, melynek (il) karja a (k) toldat segítségével az (a) léghenger dugattyúrúdjával csuklósan össze van kötve, míg (i2) karja a betevendő ajtóval össze­kötött (1) vonórudat markolja. Az (m) dugattyú az (n) dugattyúrúd kúpos végén lazán van felerősítve, mely dugattyú­rúd a kúp után csavarban végződik. A dugattyúrúd azonkívül egy (nl) furattal van ellátva. A dugattyúrúd kúpos részén ülő (o) dugattyútest csavarmenetekkel bír, melyekre egy (ol) tárcsa van fölcsavarolva, mely karimájával a dugattyúkarmantyút az (0) dugattyútest karimájához szorítja és tartja. Az (n) dugattyúrúd menetein egy (p) csavaranya ül, mely a két (pl) lemezzel a csőszerűen .meghosszabbított, (o) dugattyú­testnek (o2) kivágásába nyúlik, miáltal a (p) anya elforgása meg van akadályozva. Az (n) dugattyúrúdnak egyik vagy másik értelemben való elforgatása folytán a (p) anya a dugattvúrúd menetein fel- vagy le­csavarodik, minek folytán a dugattyúrúd légnyilásai többé, vagy kevésbbé nyitódnak vagy záródnak. Az anyának teljes lecsava­rodását egy (o3) peczek akadályozza meg. A készülék következőleg működik: Az ajtó nyitásakor az (1) vonórúd az (i) emeltyűt az (I.) nyíl értelmében elforgatja a (g) fogaskerékszegment, pedig az (f) toló­kát a (b) hengerbe benyomja, miáltal az (e) rugót összenyomja. Evvel egyidejűleg az (1) kar az (m) dugattyút az (a) léghengerben előre húzza, miközben az (n) dugattyúrúd kúpos vége az (o) dugattyútestből kissé kiáll, míg a (p) csavaranya az (o) dugattyú­test felé nyomul. Ezáltal a dugattyúrúd és a dugattyútest közt egy szabad tér kelet­kezik (lásd a 3. ábrát), mely az (oj dugattyú előtt levő kiszorítandó levegőnek könnyebb távozást enged, úgy hogy az ajtó nyitása nincsen megnehezítve. Az ajtó elengedése­kor az (e) rúgó újra kitágúlni törekszik, az (f) tolókát tehát eltolja, ez pedig az (i) emeltyűt a II. nyíl értelmében elforgatja, miközben az (m) dugattyú az a léghenger­ben ismét visszatolatik. E mellett az (u) dugattyúrúd kúpos vége szorosan befekszik a dugattyútestbe, úgy, hogy a kíszoritandó levegő csupán a dugattyúrúd kis (nl) fura­tán keresztül távozhat, ami az ajtónak lassúbb becsukódását idézi elő. A dugattyú­rúd kúpos kiképzése által légmentes zárást érünk el, úgy hogy minden bőrtárcsás tömí­tés, mely az ajtócsukónak rossz működését és folytonos javítgatást okoz, teljesen mellőz­tetik. Mint már föntebb említve lőn, az (n) dugattyúrúd elforgatása által az (nl) furatot többé vagy kevésbbé zárhatjuk és így a kiszorítandó levegőnek lassúbb vagy gyor­sabb távozhatásra adhatunk módot. Csupán a dugattyúrúdoií alkalmazott horonyba ha­toló (kl) csavart kell megoldanunk, miáltal a dugattyúrúd elforgatható, azután a szabá­lyozás végrehajtása után újra visszanyomúl, miáltal a dugattyúrúd önkéntes elforgása meg van akadályozva. Mint az előadottakból látható, az ajtó­csukó teljesen biztosan és zajtalanul mű­ködik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás pneumatikus ajtócsukókon, jelle­mezve egy alaplapon megerősített, de külön hüvelyben vezetett, két (m, f) du­gattyú által, melyek közül az (m) fő­dugattyú egy (il, i) emeltyű által és az ezen emeltyű végén megerősített (g) fogaskerék-szegment által, mellyel a fogasrúddá kiképezett és egy (d) állító csavarral szabályozható (e) spirális rúgó által működtetett (f) mellékdugattyú oly módon van kapcsolva, hogy az ajtó nyi­tásánál az ajtóval egy (1) rúd által össze­kötött (i) emeltyű elforgatható, miáltal ez az (m) fődugattyút előre húzza és a (g) fogaskerék-szegmenttel az (f) mellék­dugattyút az (e) spirális rúgó egyidejű megfeszítésével visszanyomja, míg az ajtó önműködő becsukódását az (f) toló­kát működtető (e) spirális rúgó idézi elő, amennyiben az (f) tolóka a (g) szegment elforgatása folytán az (i) emel­tyűt visszaforgatja és ez által az (m) légdugattyút kezdeti állásába visszatolja.

Next

/
Thumbnails
Contents