34568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy fűtő- vagy nagy fűtő- és világítóerejű világítógáz előállítására
- 2 -fémmé redukálódik. A vízgőz lecsapása által szénmonoxyd és széndioxyd keverékét választjuk le. Ugyanekkor az előző műveletnél nyert fémvassal telt csövön vízgőzt vezetünk át, mely az 1000°-ra fölhevített vassal érintkezve hydrogénné redukálódik és a vasat oxydálja; az ekként előállított hydrogén teljesen tiszta. A vízgáznak a vasoxydon való átvezetésével előállított szénmonoxyd és széndioxyd keverékből már most később ismertetendő módon ennek két alkotórészét egymástól elkülönítjük, a széndioxydot a következő reakciókban használjuk föl, a szénmonoxydot pedig fűtésre vagy motorikus czélokra hasznosítjuk, vagy pedig visszavezetjük a vasoxyddal telt csőbe, hogy széndioxyddá alakítsuk át. Ily módon tiszta hydrogént és tiszta széndioxydot állítunk elő, a két gázt egymással alkalmas arányban keverjük és a keveréket azután a később leírandó módon és megadandó hőmérsékletnél egy harmadik csövön vezetjük át, mely oxydjából leválasztott fémes nikellel, kobalttal vagy vassal, vagy ezek valamely tetszőleges arányú keverékével van töltve. Ezeknek a fémeknek leválasztására használt oxydokat poralakban, vagy lyukacsos anyagokon, minők a tégla, horzsakő, azbeszt stb. finoman elosztva alkalmazzuk. A most jelzett harmadik csőben a széndioxyd és hydrogén a következő egyenlet: COa +4H3 = CH4 + 2H2 0 értelmében methánná és vízzé alakúi át. Ha csupán nagy fűtőerejű gázt akarunk előállítani, az ekként előállított keveréket megfelelő mennyiségű, előzetesen előállított hydrogénnel keverjük, ha ellenben nem csak nagy fűtőerejű, hanem ezenkívül nagy világítóerejű gázt akarunk előállítani, a redukált nikellel, kobalttal vagy vassal telt csőben hydrogén és széndioxyd keverékéből előállított gázhoz még megfelelő mennyiségű, az előző műveletnél előállított hydrogént és tiszta acetylént, is keverünk és ezt a methánból, hydrogénből és acetylénből álló keveréket egy negyedik, elég alacsony hőfokon tartott és oxydjából leválasztott nikellel, kobalttal, vassal vagy rézzel, vagy ezek keverékével telt csövön vezetjük át. Eme csövön — melynek hőmérséklete 50—180° — a methán változatlanúl megy át, ellenben az acetylén a hydrogén egy részével vegyül és teljesen átalakúl az ethylsorozatba tartozó szénhydrogéneklcé. úgy hogy a gazometerben nagy fűtő- és világítóerejű, methán, hydrogén és az ethylsorozatba tartozó szénhydrogének keverékéből álló világítógázt fogunk föl. Eme gázkeverék összetétele — mint az a mondottakból kitűnik — teljesen tetszőleges lehet, csak példaképpen említjük föl, hogy a gyakorlatban a legkedvezőbb eredményt a következő keverékkel értük el: 3% az ethylsorozatba tartozó szénhydrogén, 42°/0 methán és 55®/o hydrogén. Példaképen a csatolt rajzon ábrázoltuk a leírt eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy kiviteli alakját, melynél a vízgáz, illetve a gázfejlesztőben a fuvatás kezdetén fejlődő gáz a vörözréz forgáccsal telt és mintegy 500-600°-ra fölhevített (9) dobon megy át, hogy a gázban levő ként leválaszthassuk. A vízgázfejlesztőt legelőnyösebben túlhevített vízgőzzel fuvatjuk, a túlhevítőt a gázfejlesztő falaiba beépített csővezeték képezi, mint az az iparban általában szokásos, úgy hogy a vízgőzt a sugárzó hő fölhasználásával mintegy 400°-ig hevítjük túl, anélkül, hogy erre a czélra külön tüzelőanyag volna szükséges. A (9) csőkígyóból a vízgőz a (14) vezetéken a (15) reakciókészülékbe megy, melyuek két csőnyalábja van: az egyiket képező (60) csövek a (61 és 61') kamarákba torkollanak be, míg az ezekkel párhuzamos és megegyező számban alkalmazott (62) csövek a (63, 63') kamarákba torkollanak. A (60) csövekben vasoxyd, a (62) csövekben fémes vas van, a két csőköteg pedig egy vasbádogból készült szekrénybe van zárva, melyben a gázfejlesztő fölmelegítése közben fejlődő gáz egy részét, vagy más forrásból származó gázt égetünk el. Eme gázok
