34550. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású szivattyú nyomás kiegyenlítéssel

2 — Az akkumulátor az ismert Worthingtonszivattyúknál szokásos módon van szerkesztve, a találmány szerint azonban akként szabályozzuk a (H) dugattyú által létesített nyomást, hogy a (H) dugattyú alá egy tartályból a (10) csövön sűrített levegőt vezetünk. Ez a (10) cső az (n) szabályozócsappal ellátott (11) csövön közlekedik a (G) henger fölső részével, hogy a levegőt a rajzon nem ábrázolt tartályban pótolhassuk. (13) a szokásos kibocsájtócső és (14) egy biztonsági szelep. Ez az eddig leírt berendezés ismeretes. Találmányunk szerint az (E) keresztfejen egy (15) bütyök van kiképezve, melyet czélszerúen a (16) csavar és (17) állítócsavarház útján lehet beállítani és mely a (18) rúd fölső végére hat. Eme (18) rúd alsó végére van a (19) szelep szerelve, melyet a (21) rúgó szorít a (20) szelepházban kiképezett (1) szelepülésre, mikor a (15) bütyök a szeleprúdat nem befolyásolja. Eme (20) szelepháznak az (1) szelepülés alatt betorkolló (22) bebocsájtócsöve van, mely az (I) csővel közlekedik, úgy hogy a (D) szélkazánból levegő juthat a (20) szelepházba. Az (1) ülés fölött torkollik be a (23) cső, mely a hozzá csatlakozó (10) és (11) csövek útján létesít kapcsolatot a (H) akkumulátordugattyú alatt levő kamarával. Mikor a (15) bütyök a (18) szeleprúd fölső végére hat, a (19) szelep a (21) rúgó ellenében az (1) üléséről leemelkedik és a (22) csövön a (D) szélkazánból a (20) szelepházba és a (23) csövön a (H) dugattyú alatt levő kamarába jut. mely a dugattyú alsó fölületére ható nyomást növeli és ennek következtében a dugattyút lefelé mozgatni törekvő nyomást csökkenti. Csökken tehát a (K) dugattyú hengerében uralkodó nyomás és ennek megfelelően az akkumulátornyomás is. A levegőmennyiség, mely a (19) szelep nyitásánál a (D) szélkazánból a (H) dugattyú alá áramlik, a szelep nyitásának időtartamától függ, ez az időtartam pedig attól függ, mennyire távolította el a (15) bütyök a szelepet ülésétől, tehát mekkora volt a dugattyú lökete, Ha a (19) szelepet a (15) bütyök nem nyitná, gondoskodni kell arról, hogy az említett vezetéken a (H) dugattyú alá áramló sűrített levegő fokozatosan elszánhasson. Ezt a czélt a (23) csőbe bekapcsolt, szabályozható (2) tűszeleppel érjiik el, mely a levegőnek lassú elszállását állandóan megengedi. A (2) szelep segélyével az elszálló levegő mennyiségét szabályozni lehet. Viszont, ha a (23) csövön túlságosan sok levegő áramlik be, a (14) szelep nyílik és a fölösleges levegő elszállását lehetővé teszi. Eme leírt gép működési módja a következő : A (15) bütyök a (18) szeleprúdra hat és a (19) szelepet a dugattyú minden teljes lökete után egy irány felé nyitja, úgy hogy a (D) szélkazánból levegő juthat a (23) vezetékbe. A (15) bütyköt és (2) szelepet akként állítottuk be, hogy a gép normális löketénél a (19) szelepet a bütyök csak addig tartsa nyitva, míg a (23) csőből a (2) szelepen elszállt levegőt nem pótolta, úgy hogy az (F) akkumulátorhengerben a nyomás állandóvá váljék. Mikor a dugattyú lökete túlságosan nagy, a (19) szelep hoszszabb ideig marad nyitva és több levegő jut a (23) vezetékbe, minek következtében ebben a nyomás nő és a kiegyenlítő hengerben megfelelően csökken. Ennek következtében a főhenger dugattyújának lökete is fokozatosan csökken és végül normálissá válik. Ha viszont a dugattyú löketének csökkenésénél a (15) bütyök a (19) szelepet nem nyitná, a (23) vezetékben a nyomás a levegőnek a (2) szelepen át történő kiáramlása következtében csökken, tehát a kiegyenlítő hengerek töltése nő és a löket ismét fokozódik. A (15) bütyök és (2) szelep megfelelő beállításával tehát a gép lökete könnyen tehető egyenletessé. A 4—8. ábra egy űx (M) kiegyenlítőhengert ábrázol, mely a gép fődugattyújának mozgásirányára merőlegesen áll és melynek dugattyúja oly czélból, hogy a fődugattyút támogathassa, evvel rúdazat útján össze van kötve. Lehetne azonban lengőhenger vagy végül két fix vagy mozgóhengert