34540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés calluloid hulladékok és más hasonló anyagok kezelésére

2 -telített, nitrátok keletkeznek, mire a keze- | lést egy másik gőzáram átvezetésére befejezzük. Most már csak a nyert különböző termékek szétválasztása van hátra, a mi ismert módon történik. Megjegyzendő, hogy a kezelendő anyagot úgy a száraz, mint a nedves eljárás megkezdése előtt tisztításnak kell alávetni, s ezen czélból azokat csekély mértékben alkálikus, 40—50° C. hőmérsékű vízben kell megmosni. Ezen fürdő az idegen anyagok (homok, föld, fémhulladékok stb.) egy részét leülepíti, másik részét (fa, szalma, papír stb.) a fölszinre viszi, míg a celluloidhulladékok a fürdőben lebegnek. Ezen kimosás az anyagot egyúttal zsírtalanítja is. A föntebbiekben leírt eljárás különböző berendezésekkel foganatosítható. Azonban az alább leírandó berendezés, mely szintén a találmányhoz tartozik, különös előnyöket nyújt. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a száraz eljáráshoz, a 3., 4. és 5. ábra pedig a nedves eljáráshoz való berendezést mutatja. A száraz úton kezelendő anyagot egy kis (1) hengerbe helyezzük, melynek köpenye (2) nyílással van ellátva. A henger egyik végét (3) fúratokkal bíró fenéklap zárja el, míg másik vége (4) szájrésszel bír. A megtöltött kis hengert egy (5) csőbe toljuk, mely olyan átmérőjű, hogy a henger a csőbe szorosan illeszkedjék. Az (5) csövek a rajzon föltüntetett módon, csoportosan vannak elrendezve, a (6) hűtőkészüléken haladnak át. A csövek egy (7) gyűjtőcsőbe torkolnak, mely egyfelől a (8) tartányban végződik, másfelől pedig egy szívó kürtőhöz vezet. Az egész csőrendszer a (8) tartány felé lejt. Az (5) csövek a hengerek (2) nyílásaival szemben (9) nyílásokkal vannak ellátva, melyek (10) dugók segélyével légmentesen elzárhatók. A dugók szárai a kis (1) hengerbe zárt anyag belsejébe nyúlnak. A művelet végrehajtása czéljából a (10) dugókat a megfelelő (9) nyílásokból kiveszszüksadugók szárait körülbelül 300°C.-ra hevítjük, azután pedig helyükre visszatesz! szük. Ekkor lassú égés áll be, melynek termékei az átlyukgatott (3) fenéklapokon keresztül az (5) csövekbe hatolnak. A termékek egy része a csőfalakra rakódik, másik része kondenzálódik, s csöppfolyós állapotban a (8) tartányban gyűl össze, míg a gázállapotban maradt termékek a szívó kürtőn át a szabadba távoznak. Az (5) csöveket a rájuk rakódott kéregtől időrőlidőre megtisztítjuk, s a lekapart anyagot a (7) és (8) gyűjtőkbe toljuk, mely czélra a 2. ábrán föltüntetett s az (5) csövek belső átmérőjénél valamivel kisebb átmérőjű csavarfölülettel ellátott (11) rúd szolgál. A nedves kezelést a 3., 4. és 5. ábrán föltüntetett berendezésben végezzük. A maró káli- vagy nátronlúgnak a hulladékokra gyakorolt hatása a (20) tartányban megy végbe (5. ábra), melynek fölső része a (21) cső útján a (22) tartány alső részével közlekedik, hol a nátriumbiszulfitfürdő foglal helyet. A (22) tartány fölső része viszont a (23) cső útján a (24) kondenzáló tartány alsó részével áll összeköttetésben, mely tartány a többiek alatt van elrendezve s hideg vizet tartalmaz. A (20 22) tartányok kívülről hajtható (25 25) kavaró művekkel vannak ellátva. Az említett tartányokat a (26) csöveken keresztül maró káli- vagy nátronlúggal, illetőleg nátriumbiszulfittal és vízzel töltjük meg, miközben a (27) szelepeket szükség szerint működésbe hozzuk. A kezelendő anyagot a (28 29) ikercsöveken keresztül a 3. és 4. ábrán függélyes metszetben és fölülnézetben föltüntetett elosztó szerkezet segélyével alulról vezetjük a (20) tartányba. A (28 29) csövek fölső végei a (30) lemez megfelelő nyílásaiba torkolnak, mely lemez pl. (31) oszlopok által lehet rögzítve és alátámasztva. A (30) lemezen egy (32) dob foglal helyet, mely az alsó (30) lemez és a (34) födőlemez megfelelő fúratain áthaladó (33) tengely körül foroghat. A (34) födőlemez a (32) dobon fekszik s a (30) lemezzel (35) csapszögek útján van összefoglalva. A (32) dob (36) fogkoszorúval bír, mely-