34493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kukoriczaszárból, cukornádból, szorgumból és hasonló béldús növényszárakból való termékeknek, valamint az ezekből készülő papírfajtáknak előállítására

— 2 — a kettő úgy külön, mint együttesen fölhasználható papírgyártásra. Föltalálónak ezen korábbi eljárása szerint előállított papiros azonban nélkülözött néhány olyan tulajdonságot, melyeknek biztosítása kívánatos volt. A pép ugyanis nem volt elegendően fölszívóképes és ennélfogva a papiros nem volt elegendő lágy a nyomdai és más czélokra leginkább használt papírfajták számára. A jelen találmány czélja ezen kívánatos eredmények biztosítása és azt találtam, hogy az alant leírandó eljárás betartása mellett a kivánt tulajdonságokkal bíró papírfajták előállíthatók. Azt találtam ugyanis, hogy ha a szárak erősebb oldatban és hosszabb időn át főzetnek, mint a hogy azt korábban lehetségesnek tartották, a nélkül, hogy a bél hasznos tulajdonságait el ne veszítse, akkor sikerül, a helyett, hogy a bél elpusztíttatnék, annak pergamenszerű minőségét lágy, abszorbeáló tulajdonsággá alakítani és olyan papirost készíteni, melynek minősége fölülmúlja mindazon papiros minőségét, melyet eddigelé ezen anyagokból készítettek. A jelzett különbséget az a tény bizonyítja, hogy ha olyan papirost, mely a korábbi eljárás szerint ezen anyagból készült, a jelen találmány szerint tovább főzünk, a papiros minősége teljesen megváltozik, a mennyiben az lazává válik, míg azelőtt kemény volt és ezen további főzéssel olyan papirost kapunk, mely a szükséges lágysággal bír. Az új eljárás foganatosításánál először a szárat leválasztjuk és azután az egész szárat darabokra vagdaljuk. Ez által a burkon belül levő bél szabaddá tétetik (a vágás elhagyható, különösen ha a szár — pl. hengerek között — zúzatott). Ezután a szárdarabokat főzőedénybe vagy forgóedénybe hozzuk, amely a vegyileg ható anyagnak szükségelt oldatát, körülbelül 20% marónátront (NaOH) a szár száraz anyagának súlyára számítva, tartalmazza. A találmány azonban nem szorítkozik az oldat ezen erősségére, mert használhatunk nátriumszulfidet (Na2

S) is marónátronnal keverve. Úgyszintén az alább megadandó főzési tartam és gőzfeszültség sem jelent korlátozást, hacsak a főzési tartam, a főzőfolyadék erőssége és a gőznyomás elegendő, hogy a bélsejtek minőségének fönt megadott átváltoztatását elvégezzék. A száraknak 9 órai főzése 6'3 kg. gőznyomás mellett cm2

-ként kielégítő eredményeket adott. A szárdaraboknak főzése után a nyomást a főző- vagy forgóedényben egészen vagy részben megszüntetjük és az edény tartalmát mosókádba folyasztjuk. A sötét színű folyadékot leeresztjük, azt a szilárd anyagból kimossuk és külön czélokra, melyek nem képezik ezen találmány tárgyát, félretesszük. A kimosott szilárd anyagot, mely a főzött rostokból és bélsejtekből áll, ezután szitára hozzuk, oly czélból, hogy azon részeket, melyek esetleg teljesen át nem főzettek, elkülönítsük, mire azután az anyagot közvetlenül vagy pedig töltés, fehérítés vagy enyvezés után papirgépre vihetjük. Ezen pépet valamely papirgépnek, pl. az ismert Fourdrinier-féle gépnek drótszövetére, innét a rakosó (Gautsch) hengerekre, azután egy vagy több sajtolóra, szárítóhengerekre és végül a kalander-hengerekre folyasztjuk. Ezen eljárással elkerüljük annak szükségét, hogy verőgépet használjunk, mert a sejtek elég finomak, hogy más eljárások vert rostjait helyettesítsék. Az ezen eljárás szerint előállított papiros nem hasonlít a szóban forgó szárakból eddig előállított semmiféle papírfajtához, hanem azon közönséges átlátszatlan puha papiroshoz hasonlít, melyet a nyomdászok használnak. A papirost, kívánsága szerint, enyvezhetjük és agyaggal, fagyaggal vagy más a papírgyártásnál szokásos töltőanyaggal «tölthetjük» is. A töltőanyagot nem kell verőgépben hozzáadni, hanem abba a mosókádba adható, a hol a pépet mossuk. Jól összekeverjük, hogy az a péppel alaposan összekeveredjék, mielőtt az elegyet a papirgép fémszövetére hozzuk. Ezen eljárásnál kapott termék, ha a pépet «töltjük», olyan papiros, a mely utánzott bevont papirosnak nevezhető, mely kifejezéssel a termék legjobban van jellemezve, a mennyiben bevont papiros pótlékát képezi. Képesek vagyunk azonban ugyanezen el-