34490. lajstromszámú szabadalom • Injector

Megjelent 1905. évi deczember Iió 5-én. MAuY J^KIR SZABADALMI fBB# HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 34490. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Injektor. ALEX. FRIEDMANN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 11-ike. Koncentrikus gőzfúvószájakkal bíró injektorokná! a gyűrűalakú szájnyílásból kiáramló gőz czélja tudvalevőleg az, hogy a központi szájnyílásból kiáramló gőzhöz fokozott sebességgel vezessen vizet, szívó injektoroknál pedig ez a gőz emeli föl az injektor üzembehozatala czéljából a vizet. A gyűrűs szájnyíláson átáramló gőz a központi fúvó-Fzájon átáramló gőznek csak egy kis része lehet, mert ellenkező esetben a központi szájon átáramló gőzhöz túlságosan sok vizet vezetne és az injektor csak tetemes veszteségekkel dolgoznék. Minthogy azonban a gyűrűalakú fúvószáj belső átmérője szükségszerűen nagy, a gyűrűalakú szájnyílás csak igen szűk lehet és a szokásos nagyságú injektoroknál ezek a milliméter tört részével egyenlők, miért is a fúvószájaknak a nagy gőzsebesség által okozott kopása a keresztmetszetet nagy mértékben nagyobbítja, tehát az injektor hatásfokát is rontja. Eme hátrány a találmány tárgyát képező berendezéssel kerülhető el, mely lényegében abból áll, hogy a gyűrűalakú szájnyíláson kiáramló gőzmennyiséget nem a szájnyílásban, hanem a gyűrűalakú fúvószájba való beáramlása helyén csökkentjük a megfelelő mértékben, úgy, hogy a kiáramló gőzmennyiséget a gyűrűalakú fúvószájba vezető csatorna szabja meg és hogy a szájnyílás nagyobbodása nem idézi elő a gőzmennyiség nagyobbodását: Eme berendezés két foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, nevezetesen az 1. ábrán nem szívó, a 2. ábrán szívóinjektor esetére van hosszmetszetben feltűntetve. (A) a gőztér, (B) a víztér, (C) a keverőtér, (D) a nyomótér, (e) a belső, (f) a külső fúvószáj, (g) a gyűjtőfúvószáj, (h) az injektor fölfogó fúvószája és (k) a gyűrűs fúvószáj gőzbevezető csatornája. Eme csatorna akként van méretezve, hogy az (o) gyűrűs térbe belépő gőzmennyiség ne legyen nagyobb, mint a két fúvószáj között levő tér legkisebb keresztmetszetének megfelelő gőzmennyiség. Egyetlen (k) csatorna helyett többet is lehetne alkalmazni, de ekkor az alkalmazott csatornák keresztmetszete öszszegének nem szabad nagyobbnak lenni a fentebb megadott keresztmetszetnél. Hogy a gőz a legszűkebb keresztmetszeten egyenletesen áramoljék ki, a beáramlás helye és a legszűkebb keresztmetszet között levő (o) teret akkorára kell kiképezni, hogy ez receiver vagy gőzpárna gyanánt szerepelhessen, hogy pedig ez lehetséges legyen, a gyűrűs