34446. lajstromszámú szabadalom • Jobb- és baloldalra nyíló ajtó, a jobb- és baloldali reteszt egymással kényszermozgásúlag összekapcsolt harántretesszel

- 2 — lők által történik (4. ábra), a melyek (in) csapjukkal támaszkodnak a harántretesz (n) ütközőjére. Ezen ütköző (o) ívalakú és az (111) csap a (k) harántretesz teljes eltolása után rajta végigcsúszik, ami által az (1) kilincsemelő üres járatát teszi lehetővé. Ezen (1) kilincsemelővel egy második (p) emelő áll szoros kapcsolatban, melynek (t) csapja az (r) zárnyelvre hat. A zárnyelv (s) rúgó által állandóan az ajtófélfába szoríttatik és (p) emelő segélyével a kilincs lenyomásával visszahúzható. A (p) emelő (t) csapjával a zárnyelv (u) kivágásában csúszik, úgy hogy a (p) emelő forgása kezdetén a (t) csap az (n) kivágásban üresen jár és csak akkor ütközik a (v) kengyelbe és húzza vissza az (r) csapdát, miután az (1) kilincsemelő (m) csapja az (o) íven üresjáratát megkezdi. Hogy a (k) harántreteszt középállásban rögzíthessük, ismert módon van egy a (z) toldatok között fekvő hézaggal ellátva, a melybe valamely (y) lakat retesze bekapcsolható. Hogy a szerkezeti részek középállását észlelhessük, egy (2) rúgót alkalmazunk, mely (k) reteszen csúszik és a (k) retesz középállásakor a (3) mélyedésbe belekap. Ezen berendezés azonban nem tartozik a találmány lényegéhez. A működés módja a következő: Ha az ajtó balra nyitandó, ós a szerkezet részei még a 4, ábrában vázolt helyzetben vannak, akkor szükséges, hogy (4) kilincset az í. ábrában látható helyzetbe mozgassuk. Ekközben az (1) kilincsemelő (m) csapja a (k) harántreteszt balra tolja, mindaddig, míg az 1. és 5. ábrában vázolt helyzetbe nem jut. Ekközben (h) görgők közelednek egymáshoz és az (f) reteszek (e) csapjai a baloldali ajtófélfa (e) csuklópántszemeiből kihúzatnak. A jobb oldalon a (k) harántretesz eltolásánál pedig az (f) reteszek (h) görgői eltávolodnak egymástól és ezen módon a reteszek (e) csapjai által a jobb ajtóoldalon a csuklópántkötést létesítettük. Most már az ajtó baloldalon csak (r) zárnyelv által van elzárva, a mely eddig még el nem tolatott, mivel a (p) emelő (t) csapja az (1) kilincsemelő forgatásánál a 4. ábrában ábrázolt helyzetből 5. ábrában ábrázolt helyzetbe, a zárnyelv (u) kivágásában üresen futott. Hogy az ajtó teljesen kinyíljék, szükséges, hogy a kilincset még lejebb nyomjuk (6. ábra). Ekközben azonban a (k) emelő már el nem mozdul, hanem (1) kilincsemelő (m) csapja a kilincs forgása közben az (o) íven tovacsúszik, és csak a (p) emelő ütközik (t.) csapjával az (u) kivágás (v) kengyelébe és az (r) nyelvet (s) rúgó legyőzésével visszahúzza. Akárhányszor nyitjuk már most az ajtót egymásután balra, az (f) reteszeket és a reteszkötéseket eltolni már nem szükséges, hanem a zárás mindig az (r) nyelv útján történik. Ha azonban az ajtó jobbra nyitandó, akkor a kilincset az 1. ábrában ábrázolt helyzetből a 2. ábra helyzetbe nyomjuk le. Ekközben (k) harántretesz jobbra tolatik és a baloldali zárórészek a 4. ábrában vázolt helyzetbe hozatnak. Az ajtó baloldalán levő csuklókötés ez által megint helyreáll és a jobboldali kötések az (e) csapjaiknak (c) csuklópántszemekből való kihúzása által megoldatnak. Az (5) kilincs további lenyomásánál azután a jobboldali (r) nyelv húzatik vissza. SZABADALMI IGÉNY. Jobb- és baloldalra nyíló ajtó, egy a jobb-és baloldali reteszeket egymással kényszermozgásaikig összekötő liarántreteszszel, az által jellemezve, hogy a (k) harántretesz (4 és 5) kilincsek útján eltolatik, a melyek (r) ajtózárnyelvekkel akként állanak összeköttetésben, hogy a megfelelő kilincs közvetítésével hozzátartozó csuklóretesz visszahúzása után a zárnyelv a (k) harántretesz minden további befolyásolása nélkül mozgatható. ;1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TÁfl8ASÁfe NYOWÜAJA t^DMT.S T f-h