34436. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy kocsitengelyekhez

- 2 -egész gyanánt húzható föl az (P) csapra, vagy viszont a (B) hosszanti tartóval való kapcsolatának megoldása után egységes egész gyanánt húzható le arról. A 3. ábrán látható második foganatosítási alak az éppen leírttól lényegében csak anynyiban tér el, hogy egy golyósor helyett kettő van alkalmazva. Hogy a tengely ennél a foganatosítási alaknál is végezhessen lengéseket, az (A) csapágytok, melyet ugyancsak a (C) födél zár el, akként van kiesztergályozva, hogy domború forgásföliiletet képezzen, melyben a hengeres (H) persely foglal helyet. Eme (H) perselynek úgy sugárirányban, mint tengelyirányban a csapágytok (a3), illetve födél (a3) (c3) gyűrűfölületei között bizonyos elmozdulása van, úgy hogy a csapágytokban lengő mozgást végezhet. A csapágytok alsó oldalán alkalmazott (J) csavar a (H) perselynek a csapágytokban végzett forgását meggátolja. A persely fúrata két (K KI) golyósor vezetékét képezi es a csapágy tok födele felé a (K) golyósor vezetékét képező (hl) fölfutó fölületet alkot. A (K KI) golyósorok az (F) tengelycsap (E) süvegét támasztják alá, melynek palástfölületén az (e2 e3) csatornák útján vannak vezetve. Az (E) süveg külső átmérője valamivel nagyobb, mint az (a4) csapágynyílás ábrázolja, hogy a süveg eme nyíláson pld. a csapágynak a tengelyről való lehúzatalánál ki ne léphessen. Az (a4) csapágynyílás egy hornyában ugyancsak a porelzáró (G) nemezgyűrű van befogva, az (E) persely és az (F) tengelycsap tengelyirányos mozgását pedig egyrészt az (a3) gyűrűfölület, másrészt a (K) golyósor közvetítésével a (hl) fölfutófölület határolja. Eme két határoló rész egymástól való távolsága akkora, hogy a tengely mindkét irányában csak bizonyos határokon belül tolódhatok el. Tengelyirányos lökéseket irányuknak megfelelően az (E) süveg (A) csapágytestre, vagy közvetlenül, vagy a (K) golyósor, (H) persely és (C) födél közvetítesével viszi át. A tengely ennél a foganatosítási alaknál is és pedig a (H) persellyel együtt az (a4) csapágynyílás által megadott határokon belül a csapágytesthez viszonyítva lengést végezhet. Épp így egységes egész gyanánt lehet a csapágyat ebben az esetben s a tengelyre fölhúzni és arról lehúzni. A 4. ábrán látható harmadik foganatosítási alak az előbb leírtaktól annyiban tér el, hogy a csapágytok egyrészú. Az (A) csapágytokban úgy mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, a (H) persely van elrendezve, melyet a csapágytokban elfordulás ellen egy (a5) orr, kiesés ellen pedig a (J) csavar biztosít. A (H) persely fúratának a (K KI) golyósorok vezetésére (h2 h3) hornyai vannak, ezenkívül pedig a csapágy nyílása felé eső végén még egy (h4) karima is alkalmazva van, melynek gyűrűhornyába a (G) nemezgyúrű van befogva. A (K KI) golyókon ismét az (F) tengelycsapot befogadó (E) süveg fut, melynek hengeres palásfölülete a (KI) sor (e4) fölfútó fö'ületével van ellátva. A (K) sor fölfútó fölületét az (E) süveg egy (e5) gyúrűhornyába rugalmasan befogódzó, fölvágott (M) gyűrű képezi, mely oly távolságban van az (é4) fölfútófölülettől, hogy a tengely tengelyirányában csak határolt elmozdulást végezhessen. Tengelyirányú lökéseket az irányuknak megfelelően a (K) vagy (KI) golyósor visz át a (H) perselyre, mely ezeket ismét közvetlenül vagy a (J) csavar közvetítésével viszi át a csapágytokra. A tengely a (H) persellyel együtt a csapágytokban lenghet, a csapagytok pedig egységes egész gyanánt húzható föl a tengelycsapra, illetve húzható le erről. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Golyós csapágy kocsitengelyekhez, az által jellemezve, hogy a tengelyről lehúzott csapágyban egy a tengely átmérőjével egyenlő átmérőjű fúrattal bíró süveg akként van elrendezve, hogy ezt a golyók alátámasszák és hogy ez hoszszenti irányban határolt elmozdulást, továbbá határolt lengéseket végezhessen. 2. Az 1. alatt védett golyóscsapágy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy az (F) tengelycsapot befogadó (E)