34396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés illó oldószerek visszanyerésére

nyalábjaiból áll, melyeken a már most gő­zökkel telt levegő körüláramlik. A (B) hő­kicserélőből a levegő a (h) csövön át a (C) toronyba jut, melyben fölszállva, ellen­áramban találkozik az (i) csövön bebocsá­tott és a (j) lemez segélyével eső alakjá­ban szétpermetezett vízzel, mely a levegő­vel érintkezve, az ebben foglalt gőzöket kondenzálja és magával viszi, a mikor is azok az (F) decantáló edényben elkülönít­tetnek. Az ekképen a gőzöktől nagyobbára föl­szabadított levegő a (k) csövön át a (D) radio-kondenzátorba jut, melyben az foko­zatosan hűttetik, a mikor is a gőzök köd alakjában jelennek meg, mely részben ma­gában a radio-kondenzátorban, részben pe­dig egy külön kondenzátorban lecsapódik. A radio-kondenzátor három, egymástól el nem választott részből áll, melyeken a (k) csőből jövő lég-gőz-keverék egymásután ke­resztüláramlik; ezen (G H I) részek az (m) csövek által tartatnak bizonyos ala­csony, de egymástól eltérő hőfokokon, az­által, hogy az (m) csövekben a hűtendő lég­gőz-keveréknél alacsonyabb hőfokú víz tar­tatik keringésben. A radio-kondenzátor (G) részének hőfo­kát a keringő hűtő víz adja meg, mely a lég-gőz-keverék hőmérsékletét leszállítja; még inkább sülyed az a (H) részben, mely­nek hőfokát az (o)-nál eltávozó víz adja meg; az (I) részben végre jéggel hűtött víz segélyével a lég-gőz-keverék végső hűtése foganatosíttatik, a mikor is a gőzök kon­denzáltatnak; a víz a radio-kondenzátor ezen részében a (J) szivattyú segélyével tartatik állandó keringésben, a mikor is a víz a jéggel megtöltött (p) tartályban min­dig újból és újból hűttetik. Természetes, hogy a szivattyú teljesít­ményének és a (p) tartály jéggel való el­látásának módosításával a hűtő víznek és így a lég-gőz-keveréknek hőmérsékletét is 0-tól a környezet hőfokáig tetszőlegesen változtathatjuk, miáltal a gőzöknek kon­denzálását tetszésük szerint bármikor be is szüntethetjük. A radio-kondenzátort elhagyó levegő ren­desen még visz magával igen csekély meny­nyiségű gőzöket, melyek azonban a (K) kondenzátorban végleg sűríttetnek, a meny­nyiben ezen kondenzátorban, a harántmet­szet bővülése következtében a levegő se­bessége rögtönösen csökken, a mikor is még a kondenzátorban elrendezett likacsos le­mezek vagy egyéb azonos rendeltetésű ele­mek a lecsapódást elősegítik. A radio-kondenzátor, a (k) kondenzátor, a (p) tartály és a vízkeringtető csövek gon­dosan el vannak szigetelve, hogy minden hőveszteség elkerültessék. A (p) tartály az (r) vízszinmutatóval van fölszerelve, mellyel a vízállást állandóan lehet ellenőrizni; a jég megolvadása da­czára is állandó vízszinmagasságot lehet föntartani az (o) túlfolyató cső segélyével. A radio-kondenzátor és a (K) kondenzá­tor a (t) csapokkal vannak ellátva, melye­ken át a kondenzált gőzöket le lehet bo­csátani. A radio-kondenzátorban a (v) harántfa­lakat lehet elrendezni, melyek a különböző hőfokkal bíró kondenzátumoknak keveredé­sét megakadályozzák és azoknak elkülöní­tett lecsapolását teszik lehetővé. A radio-kondenzátorból jövő és a gőzök­től megszabadított levegő az (E) ventilá­tor által kiszívatik és az (A) tartályba haj­tatik, a hol az ismert gőzöket vesz föl, a mikor is az eddig leírt folyamatok ismét­lődnek. Természetes, hogy az imént egy fogana­tosítás! alakjában leírt berendezés lényege nem az ismert részletekben rejlik, melyek a találmány mivoltának módosítása nélkül tetszés szerint változtathatók, hanem az egyes készülékeknek speciális sorrendben való kombinációjában. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás illó oldószerek visszanyerésére, jellemezve az által, hogy az illó oldósze­rekből fejlődő gőzöket keringésben tar­tott levegővel keverjük, az így nyert lég-gőz-keverékből a gőzöket előbb hűtő fluidummal való közvetlen érintkezés, ezután pedig közvetett hőelvonás által kondenzáljuk, a mikor is a lég-gőz-ke-

Next

/
Thumbnails
Contents