34390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anthracensorozat új származékainak előállítására és a festőiparban való alkalmazására

— 4 — után vízbe öntjük, konyhasót adunk hozzá és szűrjük. A megszárított kondenzációterraék szürkés zöld por, mely főrészében egy vízben oldhatatlan és egy vízben oldható anyagból áll. A vízben oldhatlan alkatrész alkoholból átkristályítva finom sárga tűkben jegeczedő anyagot ad, mely 170° C-nál olvad. Ez a «benzanthron» olvadási pontja. Ez a termék reakciói tekintetében is teljesen egyezik a benzanthronnal. Oldata koncentrált kénsavban élénk narancsvörös, ugyanilyen flluoreszcencia mellett; maró kálival összeömlesztve, olyan vízben oldhatatlan festőanyagot ad, mely a növényi rostot a csávából ibolya színűre festi. A nyers termék vízben oldható része nyers állapotban koncentrált kénsavban narancsvörös színnel oldódik, ugyanilyen fluoreszcencia mellett. Ez a termék maró alkáliákkal összeömlesztve szintén ibolyaszínű csávafestőanyagot szolgáltat. Anthracen helyett hasonló eredménnyel ennek származékait, pl. anthracenszulfosavakat, vagy homologjait, pl. methylanthracent, kondenzálhatunk glycerinnel. 8. Példa. A benznaphtanthront következőképen állítjuk elő: A naphtanthrachronont czélszerűen először a megfelelő naphtoxantranollá alakítjuk át a következő módon: 50 kg. naphtanthrachinont 1000 1. vízzel összegyúrunk 35011.30°Bé. nátronlúgot adunk hozzá és ezután közönséges hőmérsékletnél kavarás közben 56 g. cinkport teszünk bele. Az elegyet a levegő távoltartása mellett 4—5 órán át 90° C.-ra hevítjük, 200 kg. 50° Bé. kénsavba és 200 g. jégbe gyorsan lehúzzuk, miáltal a naphtoxanthranol kiválik. Ezt leszűrjük, mossuk, sajtoljuk és nedves állapotban (gyors bomlás miatt) azonnal tovább földolgozzuk. A benznapbtanthranon előállítása végett 105 g. nedves naphtoxanthranolt (50 g. naphtanthrachinonból előállítva) 50 g. anilinszulfáttal, 100 kg. glycerinnel és 800 1. 62° Bé. kénsavval 1 órán át 110° C.-ra hevítünk. Az ömlesztéket vízbe öntjük, a csapadékot leszűrjük, neutrálisra mossuk, sajtoljuk és azután acetonual extraháljuk, mi mellett a benznaphtanthron oldatba megy és az aceton elpárologtatása útján megkapható. A termelési hányad a fölhasznált naptanthrachinonnak kb. 70%-ét teszi. Az acetonnal való extrahálás útján kapott anyagnak ecetetherből való átkristályítása által a benznaphtanthront szép sárga tűcskék alakjában kapjuk meg, melyek 186—188° C.-nál ömlenek meg. 9. Példa. (A festőanyag előállítása benzanthronchinolinból.1

) A 1. példa szerint előállított benzanthronchinolin 1 súlyrészét kb. 150° C.-nál 6 súlyrész ömlesztett kálihydrátba visszük be. A hőmérsékletet az ömleszték folytonos kavarása közben 225—230° C-.ra fokozzuk és mindaddig ezeen hőmérsékleten tartjuk, míg egy vízzePkevert próba többé nem mutatja a festőanyag képződésének szaporodását. Ezután az ömlesztéket kb. 50-szeres mennyiségű vízzel keverjük, fölforraljuk, forrón szűrjük és a csapadékot forrón mossuk. Ily módon sötét ibolyásbarna színű pásztát kapunk. A festőanyag vízben oldhatatlan, nyers állapotban koncentrált kénsavban piszkos olajzöld színnel és sárgászöld fluoreszcenciával oldódik, míg ellenben nitrobenzolból átkristályítva kék színnel oldódik fluoreszkálás nélkül. Nátronlúgban a festőanyag oldhatatlan ; alkálikus hydroszulfitoldattal melegítve kék színű csávát ad, mely a növényi rostot tiszta kék színűre festi; a kimosásnál a szín lassan ibolyába megy át. Az így előállított festések kiváló fény-, klór és szappanállóságot mutatnak. Az ömlesztett kálihydrát helyett egyéb maró alkáliákat, vagy ezeknek elegyeit alkalmazhatjuk, indifferens hígítószerekkel együtt vagy ezek nélkül. Különösen simán és már alacsony hőmérsékletnél megy végbe a reakció nagyon koncentrált alkoholos káli alkalmazása esetén.