34372. lajstromszámú szabadalom • Fonó- és czérnázógép

— 2 — mely alkalmas szerkezetek közvetítésével valamely emelkedő és sülyedő sínről vite­tik át a harangra, mely sín oly módon mozgattatik, a mint az fonógépekkel kap­csolatban általában ismeretes. A fonal azután fölcsévéltetik az orsóra, csőre, vagy csévére. A most ismertetett két harang vagy gyűrű, melyeknek tengelye összeesik az orsó tengelyével, tetszőleges alkalmas és kívánt keresztmetszettel bír és pl. úgy le­het alakítva, hogy szükség esetén lehetővé tegye körülfutó gyűrűk vagy más, hasonló természetű eszközök alkalmazását, a súr­lódási ellenállás növelésére való tekintet­tel. A mellékelt rajzok a fonógépnek a talál­mánynak megfelelő szerkezeteket ábrázol­ják, és pedig 1. ábra egy ilyen szerkezet függélyes metszete, 2. ábra keresztmetszete az 1. ábra x—x vonala mentén, 3., 4. és 5. ábrák az első (e) gyűrűt hordó harangalakú (g) alkatrésznek az or­són való csuklós megerősítésére szolgáló eszközöket ábrázolják, végre 6. ábra függélyes metszetben a harang­alakú (g) alkatrésznek az első (e) gyűrűt alkotó alsó végének egy módosított kivi­teli alakját mutatja. (a) és (b) jelölik a tápláló hengereket, (c) pedig a szokásos, vagy más tetszőleges szerkezetű fonalvezetéket vagy gyűrűt, mely az orsó tengelyének meghosszabbítá­sában van elrendezve, (d) az orsó és (e) az említett első gyűrű, mely a (g) harang segélyével az orsóhoz van erősítve. (g) egy megközelítőleg harangalakú al­katrész, melynek alsó része (e) gyűrű alak­jában van kiképezve. E harangalakú alkat­rész azonban tetszőleges alkalmas számú karral vagy küllővel is lehet helyettesítve, melyek egyik végükkel vagy végeik egy csoportjával a (d) orsóhoz, másik végük­kel vagy végeikkel egy csoportjával pe­dig az (e) gyűrűhöz vannak erősítve. Le- ' het a gyűrű máskép is, bárminő olyan al- 1 kalmas módon megerősítve, mely meggá­tolja annak az orsóhoz képest a rajzon föl­tüntetett helyzetből való kimozdulását. (h) egy nem forgatható gyűrűt jelöl, me­lyet egy (i) alkatrész tart, mely utóbbinak segélyével a (h) gyűrűnek alkalmas füg­gélyes irányú alternatív mozgást lehet adni. Az (í) alkatrész, mely a (h) gyűrűt tartin keresztülmegy az (e) gyűrűn és egy emel­kedő és sülyedő sínre, vagy más, ezzel egyenértékű gépelemre van erősítve. A raj­zon föltüntetett (i) alkatrész hengeres, azonban bárminő más alkalmas szerkezet­tel lehet azt helyettesíteni. A (h) gyűrű­nek adott mozgás mértéke elegendő kell, hogy legyen, hogy lehetővé tegye annak az orsó azon részének egész hossza mentén való elmozgását, melyen a cséve stb. ala­kítandó vagy képzendő. (m) jelöli a fonalat vagy előfonatot. (n) a csévét az alakítás művelete köz­ben. Az (m) fonál az (a) és (b) hengerek ál­tal betápláltatva, a (c) vezetéken keresz­tül az (e) gyűrű alá jut, azután fölfelé, a (h) gyűrű fölött a (d) orsóra csévéltetik föl a cséve képzése czéljából. Látható tehát, hogy a fonalra a fönt részletezett föltételek mellett a következő erők hatnak: A forgás irányában 1. a forgó (e) gyűrű súrlódása és 2. a cséve átmérőjéhez tangenciális irányban működő húzóerő. Az ellenkező irányban pedig 3. a légellenállás, mely a kifeszített fo­nalra hat és 4. a helytálló (h) gyűrű súrlódása. Ezen négy erő hatása alatt a fonal egyenletes feszültséget vesz föl, melyben az megmaradni igyekszik és melybe az visz­szatérni törekszik, ha az egyensúly vala­mely okból megzavartatik. így pl. a fo­nal táplálása vagy beadagolása e feszült­séget folytonosan csökkenteni igyekszik, ennek ellensúlyozása történik azonban a cséve stb. képződése vagy fölcsévelődése 1 folytán. A különböző alkatrészek és szerkezetek méretei, elrendezése és alakja a körűimé-

Next

/
Thumbnails
Contents