34333. lajstromszámú szabadalom • Lerakószerkezet matriczaszedő és betűsoröntő gépekhez

_ 4 Ha most a raatriczát magában foglaló (60) szán jobbfelé, és pedig a (54, 55) peczkek fele hosszának megfelelő darabbal elmozog, a peczkek közül néhány a matricza hornyolt részének velük szemközt fekvő (51) tömör falához ütődik, mi által e peczkek visszatolódnak és a hozzájuk tartozó (70) kapcsoló-kengyeleket megfelelően átállítják. Mindegyik peczekpár azon peczke azonban, mely a matricza hornyolt részének egy (49) furatával van szemközt, a szán ezen elmozgása alkalmával behatolhat ezen furatba és így nem tolódhatik vissza, hanem keresztül hatol a matricza testén, mikor is a hozzátartozó (70) kontaktusemeltyű ezen mozgásnak megfelelően állíttatik el. A peczkek : ezen működtetése folytán tehát mindegyik ' elektromágnespár egyik elektromágnese gerjesztve lesz és így a váltónyelvek mindegyik sora megfelelően átállíttatik föltéve, hogy nem volt már előzőleg abban a helyzetben, úgy hogy az (5) lyuktól kiindulva egy bizonyos matriczafajta (7) táráig akadálytalan levezető csatorna nyílik meg a lerakandó matricza számára. A (60) szán ezután balfelé elég nagy mértékben eltolódik, hogy a matriczát a rajta keresztülhatolt (54, 55) peczkekből megszabadítsa és a lerakó csatornák (5) szája vagy nyaka fölé szállítsa. Ha ez megtörtént, a (60) szán egy pillanatra megáll, miközben egy függélyes irányban mozgatható (56) tolattyú a matriczát gyorsan kitolja a szán csatornájából és betolja a lerakó szerkezet (5) szájába, mire a matricza az előzőleg megnyitott elosztó csatornán át a tárba hull. A matricza lerakása vagy kitolása után a (60) szén balfelé mozgása folytatódik és a szén csatornájával a (3) elosztó sín nyílása alatt állva marad. A függélyes irányban mozgó (64) tolattyú most a legközelebbi matriczát tolja keresztül a (3) elosztó sín (10) nyílásán a (60) szán (62) matriczacsatornájába, mely szán azután újból jobbfelé mozog, hogy a leírt lerakási műveletet ismételje. A (60) szán (62) csatornája olyan alakú, hogy a matricza hornyolt részei pontosan beillenek e csatornába, úgy hogy mindegyik matricza széleinek vastagságától függetenül, helyet talál e csatornában és pontosan szemközt áll az (54, 55) peczkekkel. A matriczák fúratai és tömör falrészei úgy vannak elrendezve, hogy az (54, 55) peczkekkel mindenkor pontosan sztmközt feküsznek, hogy a már ismertetett elektromos kapcsolók közvetítésével az egyes matriczák fölvételére, illetőleg levezetésére szolgáló lerakó-csatornákat önműködően megnyissák. A matriczának a hozzátartozó lerakótárba való beérkezése után a váltónyelvek nem térnek vissza eredeti helyzetükbe, hanem a nekik a matricza lerakása czéljából adott ' helyzetben maradnak mindaddig, míg a legközelebbi matricza veszi hátramozgását, úgy hogy tehát legközelebbi matricz csak azon váltónyelvek elmozgását idézi elő, melyek még nincsenek a kivánt helyzetben. E berendezés sokkal gyorsabb lerakást tesz lehetővé, mint a hogy ez az eddigi lerakószerkezeteknél lehetséges volt. Az ellenőrző mágnesek áramkörének zárása tehát itt nem a matriczák és a peczkek közt létesített érintkezés pontosságától függ, úgy hogy a jelen találmány szerinti szerkezet sokkal megbízhatóbban működik, mint az eddig ismert hasonló szerkezetek. A rajzokból látható, hogy a (75, 76) kontaktusrúgók közül néhány a többi kontaktustól oldalt van elrendezve (9. ábra). Ez csak olyankor szükséges, ha nincs elég hely, hogy a kontaktusrúgókat egymás fölött helyezzük el. Ekkor természetesen az illető kengyelek (71) kontaktuskarjai, a mint az a rajzon látható, ezen irányban meg vannak görbítve. A (60) szánt és az (56, 64) tolattyúkat egy folytonos forgásban lévő (80) bütykös tengely bütykei működtetik (6. ábra). A (60) szán (57, 58) karok segélyével vezettetik a (77, 78) bütykön. A (64) tolattyú (65) csukiórúd közvetítésével egy (59) emeltyűvel van összekötve, mely egy (79) bütykön vezettetik. Ezen emeltyű egy nyúlványa (81) rúgóval van összekötve, mely az emeltyű csapját állandóan a bütyökre nyomni igyek-