34322. lajstromszámú szabadalom • Szecskavágó gép, melynél a szájnyílás nagysága a bevezetett szalmamennyiségnek megfelelőleg önműködően beállíttatik

ten túl, mely a szájrész legnagyobb telje- > sítő képességének megfelel. Ez általaszáj- i rész állandóan földolgozhatja az adagolókészülékek által épen odaszállított szalmát, mely eset, mint az előbbiekből kitűnik, előbb oly szecskavágó gépeknél, miknél vagy az egyik vagy a másik berendezés külön fordul elő, nem állhat be. A találmány alapeszméje már mosta legkülönfélébb módon testesíthető meg a kivitelben. A beállítható száj alkotó részeit pl. lengőemeltyűkkel köthetjük össze, melyekben a fölső adagolókésziűléket csapágyazzuk, s ezeknek tengelyét az alsó, szilárdan ágyazott adagolókészűléktől oly nagy s meghatározott távolságban helyezzük el, hogy a két adagolókészűlék közt létesített szájnyílás a szájrész legnagyobb teljesítőképességének felel meg. Ez esetben a szájrésszel egyidejűleg csupán a fölső adagolókészűlék állíttatik be. Viszont azonban mindkét adagoló készülék, úgy a fölső, mint az alsó is mozgathatóvá tehető, a mennyiben pl. az előbbit, mint a bevezetésben leírt ismert kiviteli alakoknál önmagával párhuzamosan emelkedtetjük és süly esztetj ük s ennek a szájrésztől elfordított hátulsó végére egy bizonyos távolságban az alsó adagolókészűlék hátsó végét kapcsoljuk, melynek előlfekvő s a szájrész felé fordított végét egy helyzetében rögzített tengely körül elforgathatóan csapágyazzuk. Az említett két esetben az adagolókészűlékek beállásával egyidejűleg folyton változik egymáshoz viszonyított kölcsönös hajlásúk is. A megadott hatás azonban oly úton is elérhető, hogy a fölső adagolókészűlék beállását először ugyan önmagával párhuzamos mozgás útján engedjük létrejönni, de azután, még mielőtt a szájrész legnagyobb beállása létrejött, mint ismételten említettük, a belépési keresztmetszet nagyságára mérvadó hátsó vég fölfelé való további emelkedést nem enged meg, hanem csupán a mellső végnek fölfelé való lengését teszi lehetővé. Ez esetben csak a beállás végén változik meg a két adagolókészűlék egymáshoz való hajlása, míg kezdetben állandó marad. Mindamellett i az itt említett kiviteli alakokkal még egyl általában nincs kimerítve az ezen új alapgondolat szerint szerkeszthető kiviteli alakok száma, sőt más ily szerkezetek egész sorozata volna fölhozható. A rajzban kiviteli alakként az első sorban említett berendezés van föltüntetve, mely nemcsak legegyszerűbb, hanem legczélszerűbb is, a mennyiben a használatos gépeken csak lényegtelen változtatást igényel. (a) a fölső fogashenger, mely a száj (b) fölső részével szilárdan összefüggő, föl és alá mozgatható (c) keretébe van ágyazva, (d) szilárdan álló alkatrésze a szájnak (e) alsó fogashengerrel. Az (f) körül forgatható (g) lengőemeltyűkön van a fölső adagoló készülék ágyazva, mely ismert mód szerint továbbító lánczból vagy (h) továbbítószalagból, vagy pedig, mint ez pl. a 2. ábrában van föltüntetve, továbbítóhengerekből. A (g) emeltyű szabad végei (i) fogakkal bírnak, melyek közeibe a (c) keret (j) léczei kapaszkodnak. Azonban az emeltyűk más tetszés szerinti mód szerint is kapcsolhatók a kerettel, illetőleg a szájrésszel. (k) az alsó, szilárdan ágyazott adagolókészűlék. A működés módja a következő: Igen kis mennyiségű szalma előretolásánál a (g) emeltyűkön ágyazott fölső adagolókészűléket először a fölemelkedő (b) szájrész, míg nagyobb mennyiségnél a szájrészt az adagolókészűlék emeli föl. Ekkor megváltozik a két adagolókészűlék egymáshoz viszonyított kölcsönös helyzete és hajlása. A szájrész legnagyobb beállításának a fölső adagolókészűlék csaknem vízszintes helyzete felel meg. De utóbbi beállításánál, miután az adagoló készülék lengő tengelye egyszersmind a hátsó lánczhenger tengelyét képezi, fölső és alsó adagolókészűlék közti távolság az (f) emeltyűtengelynél állandóan ugyanaz marad, egyúttal nem fog megváltozni a köztük létesített szalmabevezető nyílás, és ez által megakadályoztatik, hogy az adagolókészűlékekhez több szalma tolassék, mint a mennyit a szájrész földolgozni képes.