34307. lajstromszámú szabadalom • Osztályozó dob

tatja, vagy pedig hullámosak is lehetnek, a mint jdJb 3, 2. ábrában az (a) kamránál lát­ható. Az őrlőfölületek bármely más alakja, pl. az esőgolyós malmoknál szokásos alakja is alkalmazható. Mindkét őrlőkamra golyó­kat tartalmaz. Az (a) kamra golyói na­gyobbak és nehezebbek, mint a (b) kamra golyói, mely utóbbiak csak arra szolgálnak, hogy a már előaprított anyagot tökélete­sen finomra őrölje. A (c) osztályozó dob (h) szitákkal van ellátva, melyek nagyobb vagy kisebb szám­ban alkalmazhatók. A sziták az osztályozó kerületétől a közép felé terjednek és czél­szerűen a 3. ábrában föltüntetett homorú alakkal bírnak, úgy hogy az (a) kamrából a (c) szitakamrába belépő szitálandó anyag a malom forgása alkalmával a homorú szita­fölületen végigcsúszik. A szitafölületek ter­mészetesen síkfölületekből is állhatnak és sugárirányban lehetnek elrendezve. A (h) sziták könnyű kicserélésének lehetővé té­telére, a sziták czélszerűen a (c) szitadob (1) homlokfalainak (k) hornyaiba helyeztet­nek. A (c) szitadobnak az (a) elő-őrlőkamra felőli homlokfala (i) nyílásokkal van el­látva, melyeken csak oly anyagok léphet­nek át a (c) dobba, melyek már bizonyos finomsággal bírnak. Az (i) nyílások czélsze­rűen az (a) és (c) dobok kerületének kö­zelében és a (h) sziták homorú föliilete fö­lött vannak elrendezve, úgy hogy az (i) nyí­lásokon át a (c) osztályozó dobba lépő anyag a homorú szitafölületre kerül. Mind­egyik szita alatt, azaz a sziták domború oldalán egy-egy (m) fenék van elrendezve, mely czélszerűen ugyanoly görbülettel bír, mint a szita és mely fenék arra szolgál, hogy a szitán áteső anyagot fölfogja. Az (m) fenekek czélszerűen arra is használ­tatnak, hogy a (c) osztályozó dob két (1) homlokfalát mereven összekössék, mely esetben a (c) osztályozó dob köpenyét egy eltávolítható, köralakban meghajlított (n) szalag képezheti, melynek két végét (o) csavarok tartják össze. Ha az (o) csavaro­kat kicsavarjuk, akkor a dobköpenyt al­kotó (n) szalag eltávolítható és a (h) szir ták a (k) hornyokból kihúzhatók, miáltal a szitadob összes részei könnyen hozzáférhe­tők és könnyen megtisztíthatók. Az osztályozó dob középtengelyének kö­zelében az (a) kamra és az egyes sziták fölső oldala, azaz a szitáknak az anyagot az elő-őrlőkamrából fölfogó oldala között köz­lekedő utak vannak elrendezve. Az osztá­lyozó dob középtengelyének közelében, a szi­ták alatt lévő terek és a (b) készre őrlu kamra között is közlekedő utak vannak al­kalmazva. Az osztályozó dob két homlok­falában kiképezett nyílások azt eredmé­nyezik, hogy a szitán áteső anyag a (b) dobba kerül, míg a szitafölületen maradó részek az (a) dobba visszavezettetnek. Az anyagnak a (c) osztályozó dobból a (b) őrlődobba, vagy az (a) őrlődobba való vezetésére (q) vezetőlemezek rendeztetnek el. A (q) lemezek oly módon vannak elren­dezve, hogy a szitafölületek alatti tér felé fordított (q) lemezek oly hajlással bírnak, mely lehetővé teszi, hogy az anyag a leme­zeken a (b) őrlőkamrába csússzék, míg a szitafölületek fölött elrendezett (q) leme­zek oly hajlással bírnak, hogy az anyagot az (a) elő-őrlőkamrába visszavezetik. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál négy (h) szita és négy (m) fenék van elrendezve. Ennek folytán nyolcz (q) vezető lemez szük­séges, melyek közül négy az anyagot az (a) dobba és a másik négy a (b) dobba ve­zeti, mi mellett a különböző lemezek egy­mással váltakoznak. A (h) szitákat és az (m) fenekeket egé­szen a dobtengelyig lehetne vezetni. Ezen esetben a (q) lemezek belső vége 45°-ú szög alakjával bírnának és az anyag töl­csérszerű tereken át vezettetnék el, mely terek mindegyikét egy szita, egy lemez és egy fenék határolná és aránylag kis kibo­csátó nyílással bírna, miáltal a kibocsátó nyílást a finom vagy a durvább szemcsék esetleg eltömhetnék. Ezen elrendezés ugyan a találmány keretébe esik, azonban nem czélszerű. Inkább ajánlatos a szitákat nem a dobközépig vezetni és az osztályozó dobot középen egy hengeres betéttel fölszerelni, melynek hengerfala a rajzon (r)-el van je­lölve és mely falon a íq) lemezek áthatolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents