34269. lajstromszámú szabadalom • Keverő- és gyúrógép

— 2 — emelőknek rövidebb karjaira hatnak. Azonban a gyúrókarok mozgása megfordítva is végbemehet, vagyis úgy, hogy a karok a teknő középsíkjában emelkednek föl s csak azután lendülnek fölváltva jobbra és balra, úgy hogy a teknő egyik vagy másik oldalán sülyednek a tésztába, hogy ismét a teknő közepén emelkedjenek föl. Az (f) és (hl, h2) forgattyúk hajtására (k, 1, m, n, o, r) fogaskerekek szolgálnak. 1 Az (f) forgattyúk (s) tengelyén az (n) fogaskerék ül szilárdan, mely a (hl, h2) forgattyúk (t) tengelyére ékelt (u) fogaskerékkel kapcsolódik s mivel ez utóbbinak kétszer annyi foga, illetve kétszer olyan nagy kerületen van, mint az (n) fogaskeréknek ; a (hl, h2) forgattyúk felényi sebességgel forognak, mint az (f) forgattyúk. A föltüntetett kiviteli alaknál nagy (cl, c2, c3, c4) gyúrókar van fölvéve, melyek közül kettő-kettő van egymással kapcsolva s az egyik karpár a másikkal ellenkező irányban végzi mozgását, ami a gép hatásképességét lényegesen növeli. Ezen czéiból az első és harmadik (cl) és (c3) keverő kar a (b) tengelyen szilárdan ül, és pedig a (cl) kar a (b) tengely baloldali meghosszabbításán foglal helyet, míg a második és negyedik (c2) és (c4) kar a (b) tengelyre lazán tolt (bl) és (b2) hüvelyekre van szilárdan erősítve, melyeket a (c3) kar agya fölött átnyúló (b3) híd köt egymással szilárdan össze. Ennélfogva a (cl, c3) karok a (c2, c4) karoktól függetlenül lenghetnek. A (cl, c3) karcsoportot a (hl) forgattyú, (ql) rúd és a (b) tengelyen szilárdan ülő (dl) kar mozgatja ide-oda, míg a (c2, c4) karcsoport lengetésére a (h2) forgattyú, (q2) rúd és a (bl) hüvelyre szilárdan erősített (d2) kar szolgál, mi mellett a (hl, h2) forgattyúk egymással ellenkező állásúak. Ennélfogva, ha pl. a karcsoportoknak a rajzokon föltüntetett helyzetéből indulunk ki, a karok végei az 1. ábrán pontozott vonallal föltüntetett mozgási pályát fogják leírni, és pedig, mint említve volt, a karok az egyik vagy másik irányban végzik mozgásukat. Magától értetődik, hogy ily módon négynél több kar is összekapcsolható egymással váltakozva. Hogy a gyúró- és keverőkarok. valamint a velük összeköttetésben álló részek súlya ki legyen egyenlíthető, a föl s alá járó (b) tengellyel, egy vagy több (e, e) görgő körül vezetett (i) lánczok vagy kötelek útján, egy vagy több (j) ellensúly van összekötve (1. ábra). Két vagy több kar vagy karcsoport alkalmazása esetén a teknőbe az egyes karok vagy karcsoportok közé egy vagy több közfal helyezhető, hogy egyidejűleg két vagy többféle anyag legyen az egyes rekeszekben gyúrható, illetve keverhető, vagy pedig, mint a 2. és 4. ábra mutatja, két vagy több egymástól független teknő rendezhető el egymás mellett. Hogy a (w) teknők könnyen és nagy erőkifejtés nélkül oly módon legyenek fölemelhetők, hogy (v) asztalokra vagy más, magasabban fekvő helyekre való kiürítésük lehetővé váljék, a teknők a (v) kiöntő asztalokkal vagy effélékkel szomszédos fölső szélükön (2) csuklók körül forgathatóan vannak (3) állványaikra ágyazva (1. ábra) s átellenes oldalukon a (2) forgáspontból mint középpontból szerkesztett körívet képező (4) fogazott rúddal vannak ellátva, mely a (3) állványba forgathatóan ágyazott (5) tengelyen szilárdan ülő (6) fogaskerékkel kapcsolódik. Az (5) tengely a (7) forgattyú és (8, 9) fogaskerekek segélyével hozható forgásba 2. ábra), úgy hogy a (w) teknőket egyetlen, nem túlságos erős ember is fölemelheti. Ha az (5, 6, 7, 8, 9) emelőszerkezetet nem lehet oly magasan elrendezni, hogy a teknők annyira föl legyenek emelhetők, amennyire kényelmes és teljes kiürítésük megkívánja, akkor a teknők fölemelésének utolsó részletét a teknőn alkalmazott (10) fogantyú útján kézzel is végezhetjük, ami már nem igényel nagy erőt, mivel az emelőszerkezet a kiemelésnek legnagyobb részét már elvégezte. Ha a teknő az 1. ábrán pontozott vonallal föltüntetett legfelső helyzetébe jutott (lásd a 4. ábrán a jobbról fekvő teknőt), akkor a (3) állványhoz a (11) helyen csuklósan erősített (12) támasztórudat a (w) teknőn elrendezett (13) fülbe vagy effélébe illesztjük, minek következté-