34227. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ellenállással fütött tégelykemencze
— 2 -helyezzük el az ugyancsak szénből álló és (k) kábelvezetékkel bíró fölső (j) elektródagyűrűt. Utóbbi (j) elektródagyűrű czélszerűen körülveszi az (i) ellenállás fölső részét, úgy hogy egyrészt erre nyomást nem gyakorol, másrészt pedig szabad hozzáfér hetest enged az ellenállásmasszához. A fölső elektródagyűrű például a kemenczefal egy mélyítésében helyezhető el, vagy más módon nyerhet a falazatban alátámasztást. Továbbá, czélszerű még egy (1) chamotte-gyűrűt is a kemencze belsejében elhelyezni (1. és 2. ábra), mely egyrészt a (j) elektródagyűrű fölső részén, másrészt az (i) ellenállásmassza fölületén nyugszik, hogy ezen elrendezés által áramkeringés esetén az éllenállásmasszából kisugárzó meleget befelé terelje, a kemencze belsejébe a levegő beáramlását pedig lehetőleg csökkentse a nélkül, hogy az ellenállásmassza terheltetnék. A 2. ábrán föltüntetett tégelykemencze az 1. ábrában láthatótól csupán abban különbözik, hogy az (a) kemenczefal fenekén, valamint a (d) alaplemezen egy (m) kiömlési nyílás van, melyen keresztül a tégely tartalma kiüríthető, ha a tégelyt elzáró (n) dugaszt eltávolítjuk vagy átdöfjük. A példakép föltüntetett tégely itt, mint látható, nagyobb mértékben vékonyodik, mint az 1. ábrában, úgy hogy jelen esetben a hengeralakú (e) betét helyett csonkakúpalakút alkalmazhatunk. A 3. és 4. ábrában bemutatott kivitel szerint a tégelykemencze (a) falán az (f) tégely fölső szélénél valamivel alantabb, két egymás felé fordított félgyűrűalakú (o) és (p) elektródát alkalmazzuk, melyekhez a (k) és (h) vezetékek csatlakoznak. Az (i) ellenállásmasszát a fönt leírt két kiviteli alakhoz hasonlóan helyezzük el, de itt már nem elektródagyűrű fekszik föl, hanem vezetőanyagból álló (q) testen (szénlap vagy efféle). Azonkívül az (i) ellenállásmasszát két szigetelő anyagból álló s a tégely alakjához illeszkedő függélyes helyzetű (r) és (s) szalag segélyével oly módon választjuk két részre, hogy ezen két rész a tégelykemencze jelen kiviteli alakjánál a közbekapcsolt vezető (q) test révén egymásután legyen az áramkörbe bekapcsolva, miáltal az áramfogyasztás lényegesen csökken. A tégelykemencze fönt leírt kiviteli alakjánál az áramhozzávezetés a kemenczeköpeny fölső részén történik, de azért természetesen lent is bevezethetnek az áramot. Utóbbi esetben a 3. és 4. ábrában föltüntetett kiviteli alaktól eltérően, az egymás felé fordított félgyűrűalakú elektródák alul, míg a vezetőanyagból lévő áthidaló (q) test fölül helyeztetik el. A tégelykemencze szerkezete, eltekintve az elektródák helyzetének s így az áram irányának ezen fölcserélésétől változatlan marad. Az áramviszonyok szabályozása a kemenczében ellenállásmasszát alkotó szemcsék nagyságának változtatása által történhetik. Ha a föltüntetett kemenczék bármelyikénél áramot bocsátunk a vezetéken keresztül, úgy az elektromos energia az illető ellenállásmassza ismeretes tulajdonságánál fogva meleggé változik át, mely az ellenállásmasszát izzásba hozza. Miután pedig a legforróbb öv a két elektróda közt a középen van s minthogy utóbbiak helyzete a tégelyhez képest alkalmasan van megválasztva, a mely a tégely falán igen kedvezően oszlik el, és pedig a tégely aljától kezdve egy előre megállapítható magasságig. A fönt leírt módon berendezett s különféle czélokra fölhasználható tégelykemenczék többek közt bármily fém olvasztására is szolgálhatnak, sőt példakép laboratóriumi czélokra vagy tűzállóképességi vizsgálatokra stb. is előnyösen fölhasználhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos ellenállással fűtött tégelykemencze, jellemezve az által, hogy az elektródák és az ezek között lévő áramtól átjárt ellenállásmassza kölcsönös helyzete úgy van megválasztva, hogy a tégelyt körülvevő és az elektromos áram által izzásba hozott ellenállásmasszának legforróbb öve a tégely magasságának legnagyobb részére,pl. a /8 —s /4 részére terjed ki. 2. Az 1. pontban igényelt tégelykemencze
