34206. lajstromszámú szabadalom • Thermoelektromos elem
ból vagy kobaltnak más alkalmas fémekkel való ötvözetéből lehet képezni. A negatív elem az itt következő ötvözetek egyikéből vagy másikából áll: 1. cliróm-nickel 2. molybden-nickel, 3. wolfram-nickel, 4. uran-nickel. Mivel az urán rendkívül ritka és drága, ezért a gyakorlatban ennek használatától el kell tekintenünk. Czélszerű a negatív elemet chróm- (10%) és nickel- (10%) ötvözetből, vagy molybden- (15%) és nickel(85%) ötvözetből vagy végre wolfram- (20%) és nickel- (80%) ötvözetből készíteni, ámbár természetesen az itt megadott viszonyok megváltoztathatók anélkül, hogy ezzel a találmány keretéből kilépnénk. Lehet az említett chrómcsoport két vagy több fémjét is nickellel ötvözni, mikor is szintén kedvező eredményeket érünk el. Nickelnek és az említett chróm-csoport valamelyik fémjének ezen föntemlített ötvözetei a nickelnek rézzel való ötvezetével szemben elektro-negativ viselkednek és az egyik ötvözetből készült rúd a inásik ötvözetből készült rúddal könnyen összehegeszthető thermoelektromos elemmé. Czélszerű a nickel-réz-ötvözetet positiv elem gyanánt az említett negatív ötvözetek valamelyikével thermoelektromos elemmé egyesíteni, mikor is ez igen szívós, tartós, nem oxydálódik, igen hatékony és veszély nélkül igen magas hőfoknak tehető ki. Az említett positiv nickel-réz-ötvözetekből és a negatív nickel-chróm, nickel-molybden, vagy nickelwolfram-ötvözetből valamely módon összetett thermoelektromos elemek fő előnyei az ismert thermoelektromos oszlopokkal szemben a következők: 1. Nagyobb ható erő és tartósság, 2. A fölhevítésnél különös gondosság mellőzhetése, mert ez elemek veszély nélkül kitehetők a legnagyobb forróságnak. 3. Az elemek, amennyire csak lehetséges vékonyra készíthetők, hogy gyors hőkisugárzást engedjenek meg. 4. Az elemek nehézség nélkül hegeszthetők egymással össze, mikor is az összeillesztés helye ugyanoly tulajdonságokat mutat, mint az elemek többi része. Nickel-réz-ötvözetet thermoelektromos elem egyik része gyanánt eddig is használtak ugyan már, ott azonban az elem másik részét valamely sokkal könnyebben olvadó fémből vagy ötvözetből kellett hogy készítsék. így pl. a legjobb eredményeket érték el azáltal, hogy a nickelréz-ötvözetekkel horganynak antimonnal való ötvezetét alkalmazták, mely aránylag alacsony hőfoknál olvad. Ezen ötvözet azonban törékeny és hőfokváltozásnál igen könnyen széttörik, úgy hogy nagy óvatosságot kell kifejteni, hogy fölhevítésnél a túlmagas hőfokok keletkezését elkerüljük. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy egy thermoelektromos elem, mely a jelen találmány szerint van összeállítva, egy Bunzenégő legmagasabb fuvóhőjében is elektromos áramot szolgáltat, melynek munkakifejtése az eddigi legjobb munkakifejtési eredményeket körülbelül 1 Watt-tal fölülmúlja, mimellett a jelen találmány szerinti thermoelektromos elemeket egyik végükön megmelegíteni és másik végükön lehűteni lehet, úgy hogy azok a lehető leghatásosabban és korlátlan időn át használhatók anélkül, hogy ezzel tartósságuk valamit szenvedne. Ezt az eddigi szerkezetű thermoelektromos elemekkel nem lehetett elérni, mert ezek, ha összeillesztésük helyén az olvadási ponton közvetlenül alul levő hőfoknak tétetnek ki, hogy a lehető legmagasabb hatást idézzük velük elő, hamarosan tönkremennek. Ezért szükséges volt az eddigi thermoelektromos oszlopok vagy elemek alkalmazásánál a fölhevítéshez szükséges hőfokot azon hőfokon tetemesen alul tartani, mely a maximális elektromos áram létrehozására leginkább alkalmas. A jelen találmány szerinti elemek tehát az eddigi hasonló elemekkel szemben fontos előnyökkel bírnak, miután tetemesen hatásosabb áramot szolgáltatnak, tartósak és különös óvatosság kifejtése nélkül melegíthetők föl, tehát hozhatók működésbe. A jelen találmány lényege, amint már föntebb említettük, az úgynevezett chrómcsoport fémeinek egyedül vagy alkalmas