34171. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos mérőkészülékeken az érzékenység és pontosság növelésére

2 — szerint nem lehetett a vas alkalmazását teljesen mellőzni, miért is a hibák csökkentésére nagy légközöket iktattak a mágneses körfolyamba, miáltal a mágneses mező lényegesen gyöngíttetett, a nélkül azonban, hogy a hiba megfelelő mértékben kiküszöbölte tett volna. Jelen találmány tárgyát oly berendezés képezi, melynek segélyével a mezőben vasnak alkalmazása mellett is elérhetjük az arányosságot egészen a mérési terjedelem legalsóbb részéig. A találmány lényege abban áll, hogy egy második mágneses körfolyamot alkalmazunk, melynek telítési határa körülbelül az áramerősségnek azon értékénél éretik el, melynél az eredeti nem korrigált (H) mezőnek a gerjesztő áramerősséggel való megközelítő arányossága már kezdődik. A találmány lényege a 3. ábrából világosan megérthető, melyben az abscisszák ampéremeneteket, az ordináták pedig a megfelelő mezőintenzitásokat jelentik. (H) a főmező mágnesezési görbéjének alsó része nagyobb léptékben, (x) pedig ennek alsó arányossági határa. Mint az ismert diagrammból kitűnik, a mágnesezési vonal alsó végének közelében homorú görbét képez, úgy hogy pl. áramfogyasztásmérő esetében (x) alatt fekvő áramerősségeknél sokkal kisebb áramfogyasztás regisztráltatik, mint a tényleges. Jelen találmány szerint egy második, a mérőközegre ható, paramágneses anyagon keresztül vezetett mágneses körfolyamot alkalmazunk, melyet korrigálómezőnek nevezünk és melynek mágnesezési görbéjét a (C) vonal tünteti föl. Mint már föntebb említettük, a viszonyok ezen mágneses korrigáló körfolyamban úgy vannak megválasztva, hogy ezen mező már telítve vagy közelítőleg telítve vau azon áramerősségnél (közelítőleg ix

), mely a (H) főmező alsó (x) arányossági határának felel meg. Ezen két mező egy eredő (B) mezővé tevődik össze, melynek (xr

) arányossági határa már igen közel fekszik a zérusponthoz. Ha ezen utóbbi arányossági határ még mindig a tekintetbe jövő mérési terjedelmen belül feküdnék, úgy egy második korrigálómező alkalmazása által, mely már az (Xr) arányossági határnak megfelelő áramerősségnél telítve van, az arányossági határt még lejebb siilyeszthetjük. A legtöbb gyakorlati esetben azonban egy korrigálómezőnek alkalmazása elegendő. A találmány tárgyának gyakorlati kivitele a mellékelt rajzban több példaképem foganatosítást alakjában van föltüntetve és pedig a 4—9. ábrában váltakozó áramú, a 10. ábrában pedig egyenáramú fogyasztásmérő számára. A 4. ábrában (1) a főmezőt létesítő elektromágnes, míg a korrigálómező létesítésére a (2) elektromágnes szolgál. A korrigálómezőnek aránylag csekély áramerősségeknél való telítődését azáltal érjük el, hogy a mágnes vasmagját egyes (3) helyeken szűkítjük. A (2) elektromágnesmag anyagának, a (3) szűkületek keretmetszetének és hosszának, a (4) sarkfölületek nagyságának és a (4) sarkfölületek közötti légköz nagyságának megfelelő megválasztásával a korrigálómező (C) mágnesezési görbéjének (3. ábra) alakját a legelőnyösebb viszonyoknak megfelelőleg választhatjuk meg. Mint a többi ábrából látható, a főmező j tekercsei és annak vasmagja a korrigálómező létesítésénél fölhasználhatók. Az 5. ábrában a korrigálómező (5) szöglemezek által képeztetik, melyek a főmágnes sarkaira vannak erősítve. A sarkok gyanánt szolgáló vízszintes (4) szárak a keskeny (3) hidak segélyével vannak a függélyes szárakkal összekötve. Ezek hidak telítési határa és keresztmetszete határozza meg a (4, 4) sarkfölületek között keletkező (C) korrigálómező erősségét, melynek hatása a (H) főmező hatásához hozzáadódik. A két mező azonban nem csupán egymás mellé, hanem egymás fölé is helyezhető, a mint ez a 6—10. ábrában látható. A 6. ábrában a (4) sarklemez a (3) vékony hídacska segélyével van az (1) elektromágnes sarkfólületére erősítve. A (4) lemezkék csu-