34171. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos mérőkészülékeken az érzékenység és pontosság növelésére
Megjelent 1905. évi október hó 27-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 34171. szám. vilii. OSZTÁLY. Berendezés elektromos mérőkészülékeken az érzékenység és pontosság növelésére. BLÁTHY OTTÓ TITUSZ MÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 10-ike. Oly elektromos mérőkészülékeknél,melyeknél a mérendő áram által gerjesztett mágneses mező hatása szolgál az áramerősség meghatározására, szükséges, hogy ezen mágneses mező erőssége pontosan arányosan változzék az áramerősséggel. Ezen föltétel csupán akkor áll fönn szigorúan, ha a mezőt gerjesztő tekercsek vasat nem tartalmaznak, illetve ha a mágneses mezőt tisztán csak levegőben gerjesztjük, mig ellenben vas alkalmazásánál tudvalevőleg a fönti föltétel nincs teljesítve. A mellékelt rajz 1. ábrája mutatja az ezen viszonyokat föltüntető diagrammokat és pedig az (A) vonal levegőre, a (B) vonal kovácsolt vasra, a (H) vonal pedig arra az esetre vonatkozik, a midőn az erővonalak részben vasban, részben pedig levegőben futnak. A diagrammban az abscisszák az ampéremenetek számát, az ordináták pedig a mező megfelelő intenzitását jelentik. A (H) vonalban az (x —y) szakasz közelítőleg megfelel az arányossági föltételeknek. Mivel a készülékek mérési terjedelme fölfelé határolva van, úgy választhatjuk a viszonyokat, hogy a maximális mérendő áramerősség az (y) határ alatt maradjon. Lefelé azonban a mérőkészülékek mérési terjedelmét különösen áram fogyasztásmérőknél nem lehet úgy korlátozni, hogy a legkisebb mérendő áramerősség az (x) határ fölött maradjon, mivel ezen (x) pont jóval magasabban fekszik, mint azon legkisebb áramerősség, mely a gyakorlatban már tekintetbe veendő. Az (x) határ alatt nem csupán az arányosság nincs meg, hanem a műszer érzékenysége is jelentékenyen kisebb. A pontossági hiba azonban még sokkal világosabban tűnik ki a 2. ábrából, mely a műszer állandójának az áramerősség növekedésével való változását tünteti föl. Az abscisszák áramerősségeket, az ordináták a gerjesztett mező erősségének az áramerősséghez való viszonyát, vagyis az általában a műszer állandójának vagy leolvasási tényezőnek nevezett értéket jelentik. A sraffozott teriilet azon ideális állapottól való eltérését jelzi, melyben a leolvasási tényező a műszer egész mérési terjedelmére konstans szám lenne. Ezen körülmény különösen egyenáramú fogyasztásmérőknél arra vezetett, hogy a vas alkalmazását a mezőben mellőzzék, miáltal a mező nagy mértékben gyöngíttetett, illetve igen nagyszámú ampéremenetre volt szükség a kellő erősségű mező előállítására. Váltakozó áramú fogyasztásmérőknél rend-