34119. lajstromszámú szabadalom • Készülék gőzkazánok gőztermelésének meghatározására, munkájának jelzésére s a gőzkazán terhelésének mérésére
Megjelent 1905. évi október hó 19-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 84119. szám. V/e/2. OSZTÁLYKészülék gőzkazánok gáztermelésének meghatározására, munkájuknak jelzésére s a gőzkazán terhelésének mérésére. GEHRE MIKSA MÉRNÖK BATH-DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 6-ika. Jelen találmány tárgyát berendezés képezi gőzkazánok gőztermelésének meghatározása, illetve a kazánfűtőfölület egységére számított terhelésnek mérése czéljából. Ismeretesek ugyan oly készülékek, melyek a kazánból kiáramló gőz mennyiségét megmérik, azonban oly készülékek, melyek a kazán által termelt gőzmennyiséget, illetve annak terhelését a kazánfűtő fölület egységére jeleznék, még nem ismeretesek. A mérés az által történik, hogy a gőzelvezető vezetékben elrendezett szűkített keresztmetszet előtt és mögött lévő feszültségek, állandó magasságú vízoszlopok közvetítésével egy higanyoszlop végeire hatnak, úgy hogy a higanyoszlop a nyomáskülönbség vagy nyomáscsökkenésnek megfelelően emelkedik vagy esik. Az (a) gőzvezetékben a (b) testben (o) szűkítés van elrendezve (1., 2. és 3. ábrák). A szűkítés előtt és mögött ágaznak el a (c) gőzcsatornák vagy gőzcsövek, melyek a készülék (d) higanyoszlopára (4. ábra) úgy hatnak, hogy a nyomáskülönbség vagy a feszültségcsökkenés, mely az (a) csővezetékben az (o) szűkítés által idéztetik elő, la készülékben lévő higanyoszlopra hat, és pedig oly módon, hogy a nyomáskülönbség által az (i) higanyoszlop a kémlő üvegcsőben emelkedik vagy fordított esetben esik. A készülék hűtése czéljából az (o) szűkítés előtt és mögött elrendezett (e) csatornák a vízzel telt, két részből álló (k) tartályba torkolnak; a két részből való (k) tartály helyett két tetszőleges helyzetű, egymástól elkülönített tér rendezhető el. Ezen tartály az (e) csatornák vagy csövek fölső széléig vízzel van megtöltve; ezen csatornák a fölösleges vizet az (a) vezetékbe vezetik vissza és különböző módon rendezhetők el. Az által, hogy a vízszin a két (m n) térben mindig egyenlő magasan tartatik meg, megakadályoztatik az, hogy például a nyomócsövekben való egyenlőtlen kondenzációból keletkezett nem egyenletes víznyomás a higanyoszlop mindkét oldalára hasson és a gőzt a készülékben túlhevítse. A készülék lényegileg főkép abban áll, hogy, mint már említettük, az (i) higanyoszlop mindegyik oldalán egy vízoszlop van elrendezve, melynek magassága állandóan ugyanaz vagy megközelítően azonos. Ezen elrendezés (m) és (n) terekből állhat, me-