34091. lajstromszámú szabadalom • Bél nélküli elgázosító, világító és fűtőkészülékek számára

belül és kívül lévő két gyűrűs teret összekötik. Az (f) tartály fölül az (fi) födő által van elzárva, mely a belső (h) csőtől az (f) elgázosító egy szélesbedéséig ér. A tartály (fii) feneke egyúttal a (h) és (k) között lévő gyűrűs tér fenekét képezi; ezen helyen egy U-alakú (e) cső vezet, a (g) szájcsőig, melynek fölfelé és a középtengely felé irányított (gl) nyílása a (gll) fojtócsavar által többé-kevésbbé szűkíthető. Az U-alakú (e) cső körül egy gyűrűalakú (n) cső van közvetlenül az (fi) fenék alatt elrendezve és a rövid (m) cső útján a (h) és (k) között lévő térrel áll kapcsolatban. A gyűrűalakú (n) cső külső szélén lévő (o) nyílások úgy vannak elrendezve, hogy az ott kilépő láng az (f) tartály külső fölületét végig nyaldossa. Az (f) tartálynak kö- \ rülbelül félmagasságában elrendezett (q) korong arra szolgál, hogy az (sl) nyílásokból kiáramló gázlégkeverék nyugodt égését biztosítsa. Ha ezen korong hiányoznék, akkor az (o) nyílásoknál égő lángocskákból keletkező és onnan fölszálló égési termékek az (sí) nyílásoknál égő lángot zavarnák, sőt a lángalakban való elégést is részben lehetetlenné tennék, úgy hogy (sl)-ből el nem égett, kellemetlen gázok áramolnának ki és veszélyes gőzöket terjesztenének. Ezen elgázosító hatása a következő: Az elgázosító alsó végét körülvevő (r) fűtőcsészébe előbb egy kis szeszt öntünk és azt meggyújtjuk; ez által az elgázosító kívül melegíttetik és ha az (a) szesztartály (c) szelepét megnyitjuk, miután a láng az (r) csészében kialvóban van, akkor a külső gyűrűs térben (k) és (f) között beáramló égőanyag azonnal elpárologtattatik. A gőzök ezután a (h) és (k) között fekvő belső gyűrűalakú térbe az (i) nyílásokon át beáramlanak és azután egyrészt az (m) csövön át az üreges (n) gyűrűbe jutnak és abból (o)-nál kilépnek, ott a még esetleg a csészében lévő láng által meggyújtatnak, úgy hogy ez időtől kezdve az (f) tartálynak kívülről való hevítését veszik át; a gőzök másrészt az U-alakú (e) csőbe és onnan a> (g) szájcsőbe, majd a (gl) szájcsőnyíláson a (h) középső csőbe fölfelé áramlanak és itt az alulról szabadon vagy az átlyukasztott (t) sapkán át a csőbe beáramló levegővel keverednek. A gázlégkeverék ezután az (s) korong és az elgázosító (fi) födele között szétterjed, az (sí) lyukakon átáramlik és kék Bunsen-lánggal ég. Ezen elrendezés nagy előnye, hogy az égőanyag túlfolyásából eredő kellemetlenségek ki vannak zárva, mert az (a) anyagtartályban lévő égőanyag fölső szine (1. és 3. ábra) alacsonyabban fekszik, mint a (k) cső (i) nyílásai, úgy hogy nyitott szelep esetén is az (a)-ban lévő égőanyag sohasem emelkedhetik oly magasra, hogy az (i) nyílásokon kifolyhatna. SZABADAI JMI IGÉNYEK. 1. Bélnélküli elgázosító világító és főzőkészülékek számára, jellemezve az által, hogy az (f) elgázosító belső (h) csővel van ellátva és ezen két rész által bezárt belső tér egy második (k) cső által választatik el, mi mellett az égőanyag túlfolyásának megakadályozására az(i)öszszekötő nyílások magasabban fekszenek, mint az égőanyagtartály fölső födője és hogy az (f) elgázosító folytonos hevítésére az (fii) fenék alatt egy gyűrűalakú (n) tér van elrendezve, mely egy (m) cső által a (h) és (k) között lévő gyűrűalakú térrel áll kapcsolatban és (o) nyílásain át az elgázosítót hevíti, míg az (fii) fenékben egy U-alakú (e) cső az égőanyag gőzét a (h) és (k) között lévő gyűrűalakú térből egy lg) szájcsőhöz vezeti, melynek (gl) nyílásán át a belső (h) csőben levegővel keverve, fölemelkedik és végül az (s) korong (s)I nyílásainál elég. 2. Berendezés az 1. igényben védett elgázosítónál az (sl)-ből kiáramló gázlégkcverék kialvásának vagy zavarásának elkerülése czéljából, jellemezve az (f) elgázosító féln: agasságában elrendezett (q) korong által. (2 rajzlap melléklettől.) PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.