34091. lajstromszámú szabadalom • Bél nélküli elgázosító, világító és fűtőkészülékek számára

Megjelent 1905. évi október hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 84091. szám. 1 L/h. OSZTÁLY. Bél nélküli elgázosító világító- és fűtőkészülékek számára. ARLT & FRICKE GYÁRI CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 29-ike. A mellékelt rajzban föltüntetett elgázosító oly világító és fűtő készülékek számára szolgál, mely szesz vagy más folyós égőanyaggal tartatnak ;üzemben és Bunsenlánggal égnek és mely az ilyfajta ismert készülékektől főleg abban különbözik, hogy az égőanyag sohasem folyhat ki belőle, még akkor sem, ha az égőanyag tartályának szelepe véletlenül nyitva is maradt. Ezen elrendezés különösen értékes a gyakorlatban nagyon elterjedt főzőkészülékeknél, melyeknél egy lángzó a készülék födőlapján lévő gyűrűk alatt van elrendezve. Az eddig használatos főzőkészülékek azon lényeges hátránnyal bírnak, hogy az égőanyag véletlenségből vagy hanyagságból kifolyhat és minthogy az anyag könnyen meggyúladhat, nagy veszélyt is okozhat. 1. ábra a főzőkészüléknek a 2. ábra A—B vonala szerint vett metszetét tünteti föl, 2. ábra a főzőkészülék fölülnézetét, 3. ábra az elgázosító függélyes metszetét, 4. ábra ugyanannak oldalnézetét, részben metszetét tünteti föl. A főzőkészüléknek (1. ábra) többnyire öntött vasból való (A) állványa ismert módon jobboldalán (2. ábra) (v) főzőlyukkal és baloldalán (w) rostéllyal van ellátva a főzőedények ráhelyezésére; ezen elrendezés természetesen tetszőlegesen változtatható, így például lehet két vagy több főzőlyukat rostéllyal vagy a nélkül is alkalmazni. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett elrendezés csak példának tekintendő. Az (a) égőanyagtartály hosszúra nyúlt, fekvő henger alakjával bír és oldalt van a főzőkészülékhez erősítve; a (d) cső az (a)-ban lévő folyós égőanyagot az (f) elgázosítóba vezeti, ha a szelepet a (c) gomb csavarása által nyitjuk. A (c) gomb lefelé egy szeleprúdban folytatódik, melynek alsó vége kúpalakú és a (d) cső nyílásába beleér. A szeleprúd forgatása által a szelepet nyithatjuk vagy zárhatjuk. Az (f) elgázosító a főzőlyuk alatt van; a 3. és 4. ábrákon külön is föl van tüntetve. A leginkább hengeralakú (f) tartályban közepén a (h) cső van elrendezve, mely úgy fölül, mint alul nyitva van és fölső végén az (s) lángzókorongot tartja, melynek (sí) nyílásain áramlik ki a gázlégkeverék, mely azután kívül lánggal ég. A (h) csövön kívül még egy második (k) cső van az (f) elgázosítóban elrendezve, mely a (h) belső csövet körülveszi és az (f) elgázosító által körülvétetik. Ezen (k) cső fönn (i)-nél lyukakkal van ellátva, melyek a (k) csövön