34060. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
MI I Távolságmérő. MERCENIER ADHÉMAR KATONATISZT BRUXELLESBEN ItS JOORS ALFONZ MŰSZERÉSZ FOREST-LEZ-BRUXELLESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 iebruár hó 13-ika. A katonaság és mások által eddigelé használt távolságmérők alapelve fizikai jelenségeken (prizmákban való törés, tükörreflexiók) alapszanak, melyek mértani arányok részére hasznosíttatnak. Ezen műszerek a gyalogság és lovasság követelményeit kielégítik, azonban a tüzérség követelményeivel számoló különleges és pontos távolságmérők eddigelé nem készíttettek. A távolságmérő elvét természetesen a 1 mértan szabályára kell alapítani, minthogy csak a mértani szabályok teszik lehetővé, hogy a távolságok viszonyai figyelembe vétessenek, mint ezt a földmérés is mutatja. Az eddig ismert műszereknél a fizika által adott nagyságokat alkalmazták, de ezek nem adnak biztos eredményeket, minthogy mindegyikükhöz egy számítások és eltérések részére való táblázat tartozik, a mi gyakran lényeges hibákra ad okot. A következőkben leírt készülék nem bír az említett hátrányokkal, minthogy a készülék szerkezete tisztán mértani elven alapszik. Ezen készüléknél az összes számítások ki vannak küszöbölve és fölöslegessé válnak, minthogy a czél távolságát maga a készülék adja meg, mi mellett a czélnak szabad szemmel láthatónak kell lennie. A készülék :a tengerészeinél és a szárazföldi katonaságnál való használatra, valamint minden távolságméréshez alkalmas, minthogy korlátlan távolságra mér. Minthogy az alapvonalat egy reális egyenes vonal képezi, melynek végei jelző vonások vagy hasonlók által vannak meghatározva, ennélfogva az eltérések és hibák lehetetlenné tétetnek. Ezenkívül a találmány tárgyát képező távolságmérő azon nagy előnnyel bír, hogy vele egy menetelő csapat vagy rendesen mozgó czél mozgássebességét követhetjük, valamint, hogy éjjel is becsülhetünk vele, különösen, ha a czél meg van világítva. A találmány tárgyát képező távolságmérő a következő elven alapszik: Ha két egymást metsző vonal és egy, az utóbbiakat metsző irányvonal adva van és ha az irányvonalhoz párhuzamosokat húzunk, akkor a párhuzamosak a két egyenest arányos részekre osztják. Ha 0.02 m.-nyi alapvonalon 100 m.-nyi távolságot olvashatunk le, akkor 0.04 m.-nyi alapvonal 200 m.-nyi távolságot jelöl. Az 5. ábrából kitűnik, hogy BF BD BA BG — BE BC.
