34034. lajstromszámú szabadalom • Kézi számológép

s — ad eredményül. Fokozatosan 19-ig fotytatva e műveletet, az első tolóka valamennyi rekeszét kihúztuk. Egy mennyiséggel tovább haladva, betoljuk az első tolókát végig, a másodikát azonban még egy rekesznyivel kihuzzuk, a mikor is, mint az üregben meg-2 jelenő mutatja, két tízest,vagy mint a két rekeszben foglalt pontok száma mutatja, a 20-at állítottuk elő. Ismételvén a 19-től 19Mg végrehajtott műveletet a 21-től 29-ig terjedő számkörben, majd alkalmazva ezt a második tolóka valamennyi rekeszére, végre ugy a második, mint az első tolókát teljesen kihúztuk, a mikor is tizest és 9 egyest állítottunk elő, ezután áttérhetünk a harmadik tolókára, melyen a százasok köre ismertethető meg a föntiekben leírtakhoz analóg módon. A 3. ábrán föltüntetett (f) oldalon elrendezett tíz tolókán az egytől tizig terjedő számoknak egytől tizig való számokkal való szorzata lévén előállítva, ez az oldal mint egyszeregy szorzásra és osztásra használható, a mennyiben a tolókák jobb kézt eső szélén az egyes rekeszekkel egy sorba írt és a kivágások alsó üregeiben megjelenő számok mindig azt a szorzateredményt mutatják, mely az illető tolóka szorszámának a kihúzott rekeszek számával való szorzatából áll elő. Osztásnál mindig az osztó számjegyének megfelelő tolókát húzzuk ki addig, míg az alsó oldalüregben az osztandó, vagy az ennél kisebb leginkább megközelítő számjegy előtűnik. A kihúzott rekeszek száma fogja a hányadost adni. Például ha 56 ot akarjuk 8-czal osztani, akkor az osztónak megfelelő tolókát, tehát a8-dikat, kihúzzuk egész addig, míg — mint a 3. ábrán látható — az osztandónak megfelelő 56-os számjegy az alsó oldalüregben megjelenik. Ekkor megszámláljuk ezen 8-as tolókán a kihúzott rekeszek számát és azt találjuk, hogy a hányados 7. Ha azonban példáúl 47-et 9-czel akarjuk osztani, akkor az osztónak megfelelő, tehát 9-ik tolókán keressük a 47-et az alsó oldalüregben. Ez nem lévén rajta, a tolókát a 47-hez legközelebb eső kisebb számjegyre, tehát 45-re állítjuk be és azt találjuk, hogy a hányados 5. Maradékul pedig a keresett 47 és a 43 közti különbség, vagyis kettő fog mutatkozni. A (d) az oldalon vágott (h) ablaknyílások alatt (a) gerinczlemeznek kilátszó részei szépírási minták alkalmazására használhatók föl, az (f) oldalon vágott (h) ablaknyílások alatt, az (a) gerinczlemeznek kilátszó részei pedig különféle pl. piros, zöld, kék, sárga, szürke, barna, gesztenyeszínű, viola, rózsaszínű, testszínű festékkel vonhatók be, hogy a gyermekek a színek megkülönböztetését is megtanulhassák. Úgy az (f), mint a (d) oldal alsó fele palatáblát pótló grafitréteggel bevont papirossal van borítva, mely megfelelő irka-, illetőleg koczkás vonatozással van ellátva. E területek egyébként részben, vagy egészben ismeretterjesztő adatokkal ellátott nyomtatványokkal, pl. a méterrendszer, pénzrendszer, időszámítás stb. tudnivalókkal ragaszthatók be. A kézi számológép még a hordozhatóság szempontjából bőrből, szalagból, fából, fémből, vagy hasonlóból készült fogantyúval is ellátható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kézi számológép, jellemezve az által, hogy azon a számok értékét és helyét jelölő pontokkal, köröcskékkel, vagy egyéb jelekkel, arabs és római számjegyekkel ellátott és kilencz rekeszre osztott föl- és lehúzható tolókák vannak alkalmazva oly czélból, hogy általuk a tizedes számrendszer érzékíthető és bármely egész szám előállítható legyen. 2. Kézi számológép, jellemezve az által, hogy azon az 1. alatt igényelt tolókákon kívül bizonyos rendszer szerint elhelyezett pontokkal, köröcskékkel, vagy egyéb jelekkel, arabs és római számjegyekkel ellátott föl- és lehúzható tiz oly tolóka alkalmaztatik, melyek mindegyike tiz rekeszre van beosztva, s az első tolóka mindegyik rekeszében 1—1, a másodikéban 2—2, a harmadikéban 3—3 és igy tovább a tizedikében 10—10 pont, köröcske vagy egyéb jel van föltüntetve. 3. Az 1. és 2. alatt igányelt kézi számológép egy példaképeni kiviteli alakja, jel-