34030. lajstromszámú szabadalom • Létrás függőállvány

— 2 — (i) kengyelekben van ágyazva, melyek a kengyelszárakon és a létra oldalfáin átjáró (k) csapok segélyével vannak rögzítve (4. és 3. ábrák). A létra alsó végén az (1) sarúk vannak megerősítve (1. és 2. ábrák), melyekben az (m) görgők vannak ágyazva, hogy a létrát a fal mentén könnyen eltolhassuk. A görgők fogazva vannak és egy rúgó hatása alatt álló (q) kilincs segélyével önkényes elforgás ellenében rögzíttetnek. A létrát vagy a szokásos módon fölső végével, vagy pedig az (n) támasztékok segélyével támasztjuk a falnak. Ez utóbbiak az U-alakú kengyelek által képeztetnek, melyek a létra oldalfáihoz vannak erősítve és az (o) rudak segélyével merevítve (6. és 7. ábrák). A támasztékoknak villaalakú végében a (p) görgők vannak ágyazva, melyek a falnak támasztott létrának a fal mentén való könnyebb eltolatását teszik lehetővé. Mindegyik görgőre egy kötél van göngyölve, melynek egyik vége egy szögemeltyűhöz van kötve. A szögemeltyűnek másik vége egy zsineg segélyével a (q) kilincsek egyikével van összekötve, úgy hogy a (p) görgőre göngyölt kötélnek megfeszítésekor a szögemeltyű a (q) kilincset kikapcsolja és ez által az (m) görgőket szabaddá teszi. Az (n) támaszok ezenkívül arra is szolgálnak, hogy a léttráiti a faltól távol tartsák és ekként a függő állvány számára több helyet létesítsenek és másrészt, hogy az azokon megerősített kötelek vagy lánczok segélyével a létrát megtarthassuk. Minthogy a támaszok leszerelhetően vannak elrendezve, azokat a létrán tetszőleges magasságban erősíthetjük meg és ez által a létrának a faltól mért távolságát szabályozhatjuk. Az (n) támaszoknak rögzítése a 8. és 9. ábrákban föltüntetett, kétrészű (r) szorító gyűrűk segélyével történik, melyek a létra oldalfáját és a támaszok egyegy szárát fogják körül. Ezen gyűrűknek két része az (s) lemez által tartatik össze, melynek hasítékába a (t) végek vannak bedugva; a gyűrű meghúzására az (u) csavar vagy efféle szolgál. A létra czélszerűen tolólétra gyanánt van kiképezve és (v) támasztó rudakkal ellátva, melyek szokásos módon egymásba tolhatóan lehetnek berendezve. Ha a függő állványt és az (n) támasztékot a létráról leszereljük, akkor ez utóbbit közönséges létra gyanánt alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Létrás függő állvány, jellemezve egy létra és egy, ezen könnyen leszerelhetően megerősített függő dobogó által, mely utóbbi oly csigasor segélyével emelhető és sülyeszthető, melynek öszszes csigái egy síkban vannak elrendezve oly czélból, hogy az állványta létrán gyorsan megerősíthessük, lehetőleg stabillá tegyük és keskeny méretben készíthessük. 2. Az 1. alatt igényelt létrás függő állványnak egy foganatosítási alakja, jellemezve a!z által, hogy a függő állvány egy (g) kereten vagy hasonló szerkezeti elemen van fölfüggesztve, mely a létrán megerősített (i) kengyelbe, horogba vagy effélébe van beakasztva és alkalmas eszközök, pl. a (k) csavarok segélyével van állásában biztosítva, oly czélból, hogy a függő állványnak a létrán való fölfüggesztését illetőleg arról való levételét gyorsan foganatosíthassuk. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt létrás függő állványnak egy foganatosítási alakja, jellemezve a létra oldalfáin leszerelhetően megerősített, czélszerűen egymással merevített és (p) görgőket hordó (n) támasztékok által, melyek segélyével a létra a módosítható távolságban a falhoz támasztható és a fal megsértése nélkül a fal mentén tovatolható. 4. Az 1—3. alatt igényelt létrás függő állványnak egy foganatosítási alakja, jellemezve az (n) támasztékoknak a létra oldalfáin való megerősítésére szolgáló, kétrészű (r) gyűrűk által, melyeknek részei az ezeknek (t) végeit befogadó ha-