34028. lajstromszámú szabadalom • Ernyőbot

hüvelybe vannak betolva, úgy hogy a hüvely által ezen helyzetben megtartatnak. Ha el­lenben meg akarjuk a botot törni, akkor először is a (d) rudat kihúzzuk a (h) hü­velyből addig, míg az (i) peczek a (j) ha­sadék fölső végéhez ér, azután a (c) rúdra az (x) nyíl értelmében (4. ábra) gyakorolt nyomás által az 1. és 2. ábrán föltüntetett helyzetbe jutnak, miközben az összekötő (f) peczek az (e) hasíték belső vége felé nyo­mul és az (a) rúdnak (d)-vel összekötött vékonyított (k) része teljesen betolódik az (1) üregbe, miáltal az (a b) rudaknak egy­mástól való elmozgása meg van akadá­lyozva, a bot megtört helyzetében önmű­ködőlég rögzítődik. A (d) rúd az (a b c) részekkel addig sü­lyedhet, míg az (a) rúd megfelelő vége a (h) hüvelynek kellően alakított fölső szegé­lyére támaszkodik. Hogy ha a botot megint egyenes helyzetbe akarjuk hozni, először a (d) részt húzzuk, kissé ki a (h) hüvelyből, az után az (y) nyíl értelmében (1. és 2. ábra) a (c) részre gyakorolt nyomással, ez utóbbit az (a b) rudakkal a (d) rész meg­hosszabbításába hozzuk, miközben az (a) rúd alsó szárának vékonyított (k) része kissé kihúzódik az (1) üregből, az összekötő (f) peczek az (e) hasíték külső vége felé nyo­mul. A (d a és b) részek azután a (h) hü­velybe betolatnak (5. ábra), miáltal a bot önkényes megtörése meg van akadályozva. A (d a és b) részeknek a (h) hüvelyben való eltolhatósága által elérjük még azt is, hogy az ernyőbot a megtörés által nem rö­vidül meg, SZABADALMI IGÉNY. Ernyőbot, az által jellemezve, hogy két (c, a b d és h) részből áll, melyek közül az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész a másik (h) részben lazán és hosszirányban eltolhatóan és rögzíthetően van beil­lesztve és megtörhető, a törést képező rész két (a és b) rúdfélből ál', ff.e^yek olló­szerűen vannak egymással összekötve s a melyeknek nem egyenlő hosszú szárai páronkint az általuk egyesített (c és d) részekkel csuklósan vannak összekötve, minek folytán a két (a és b) rúdfélt egyesítő csapon az egyik (a) rúdfél vé­gét a (c és d) botrészekkel összekötő csapok közti távolság bizonyos határok között változtatható, oly czélból, hogy a bot megrövidítése nélkül, az ernyőbol­tozatot tartó (c a b d) botrész kihúzása és megtörése által a fölső botfél hossz­tengelye az ernyőt vivő személy testé­nek tengelyébe legyen hozható, hogy n test pontosan az ernyő közepe alatt álljon és a függőlegesen eső napsuga­raktól, vagy a függőlegesen hulló esőtől tökéletesen meg legyen védve és a mel­lett a Í(C a b d) részt megtört helyzeté­ben önműködőlég rögzíthető legyen, to­vábbá az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész egyenes helyzetében a törést ké­pező (a b) részek a másik (h) botrészbe betolhatok legyenek, egyrészt, hogy az ernyőbot eredeti hosszát újból fölve­hesse, másrészt, hogy az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész a kinyújtott hely­zetben megrögzíthető legyen. (1 rajzlap mellólrlottel.) PALLA8 SÉRZVÉNVTÁfiSASAo NYCWDAJA BUCATESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents