34028. lajstromszámú szabadalom • Ernyőbot
hüvelybe vannak betolva, úgy hogy a hüvely által ezen helyzetben megtartatnak. Ha ellenben meg akarjuk a botot törni, akkor először is a (d) rudat kihúzzuk a (h) hüvelyből addig, míg az (i) peczek a (j) hasadék fölső végéhez ér, azután a (c) rúdra az (x) nyíl értelmében (4. ábra) gyakorolt nyomás által az 1. és 2. ábrán föltüntetett helyzetbe jutnak, miközben az összekötő (f) peczek az (e) hasíték belső vége felé nyomul és az (a) rúdnak (d)-vel összekötött vékonyított (k) része teljesen betolódik az (1) üregbe, miáltal az (a b) rudaknak egymástól való elmozgása meg van akadályozva, a bot megtört helyzetében önműködőlég rögzítődik. A (d) rúd az (a b c) részekkel addig sülyedhet, míg az (a) rúd megfelelő vége a (h) hüvelynek kellően alakított fölső szegélyére támaszkodik. Hogy ha a botot megint egyenes helyzetbe akarjuk hozni, először a (d) részt húzzuk, kissé ki a (h) hüvelyből, az után az (y) nyíl értelmében (1. és 2. ábra) a (c) részre gyakorolt nyomással, ez utóbbit az (a b) rudakkal a (d) rész meghosszabbításába hozzuk, miközben az (a) rúd alsó szárának vékonyított (k) része kissé kihúzódik az (1) üregből, az összekötő (f) peczek az (e) hasíték külső vége felé nyomul. A (d a és b) részek azután a (h) hüvelybe betolatnak (5. ábra), miáltal a bot önkényes megtörése meg van akadályozva. A (d a és b) részeknek a (h) hüvelyben való eltolhatósága által elérjük még azt is, hogy az ernyőbot a megtörés által nem rövidül meg, SZABADALMI IGÉNY. Ernyőbot, az által jellemezve, hogy két (c, a b d és h) részből áll, melyek közül az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész a másik (h) részben lazán és hosszirányban eltolhatóan és rögzíthetően van beillesztve és megtörhető, a törést képező rész két (a és b) rúdfélből ál', ff.e^yek ollószerűen vannak egymással összekötve s a melyeknek nem egyenlő hosszú szárai páronkint az általuk egyesített (c és d) részekkel csuklósan vannak összekötve, minek folytán a két (a és b) rúdfélt egyesítő csapon az egyik (a) rúdfél végét a (c és d) botrészekkel összekötő csapok közti távolság bizonyos határok között változtatható, oly czélból, hogy a bot megrövidítése nélkül, az ernyőboltozatot tartó (c a b d) botrész kihúzása és megtörése által a fölső botfél hossztengelye az ernyőt vivő személy testének tengelyébe legyen hozható, hogy n test pontosan az ernyő közepe alatt álljon és a függőlegesen eső napsugaraktól, vagy a függőlegesen hulló esőtől tökéletesen meg legyen védve és a mellett a Í(C a b d) részt megtört helyzetében önműködőlég rögzíthető legyen, továbbá az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész egyenes helyzetében a törést képező (a b) részek a másik (h) botrészbe betolhatok legyenek, egyrészt, hogy az ernyőbot eredeti hosszát újból fölvehesse, másrészt, hogy az ernyőboltozatot tartó (c a b d) rész a kinyújtott helyzetben megrögzíthető legyen. (1 rajzlap mellólrlottel.) PALLA8 SÉRZVÉNVTÁfiSASAo NYCWDAJA BUCATESTEN.