33992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás palaczkokon aseptikus csíramentes zár létrehozására
— 2 -közben a levegőből csirák bejutásának lehe- | tősége is, amitől a tapasztalat szerint ke- ; vésbé lehet félni, a minimumra van redukálva. A fönt jellemzett eljárás jobb megérthetésére a mellékelt rajzokon példaképen azon eszközök vannak föltüntetve, melyek az eljárás foganatosítását lehetővé teszik, és pedig a következő módon: 1. és 2. ábrák a szalagalakú zár-anyagot keresztmetszetben, illetőleg fölülnézetben ábrázolják, 3. és 4. ábrák függélyes metszetben, illetőleg föliilnézetben a köralakú záró tárcsának a palaczk nyakához szorítását végző szerkezetet tüntetik föl, 5. és 6. ábrák a szerkezet egy másik kiviteli alakját mutatják szintén függélyes metszetben, illetőleg fölülnézetben, 7. és 8. ábrák oldalnézetben és részben metszetben egy olyan berendezést ábrázolnak, melynek segélyével a palaczkzár előállítását gépi úton, lehetőleg gyorsan és kényelmesen lehet végezni. Amint az az 1. és 2. ábrákból látható, (1) a rugalmas fémszalag, mely (2)-nél egy duzzadni képes, rugalmas anyagból álló bevonattal van ellátva. Az (1) fémszalagnak, mely a fönti fejtegetésekhez képest legczélszerúbben ólommentes stanniollemezből készülhet, vastagsága természetesen különböző lehet és attól függ, hogy a palaczknyak elzárásánál ránczképződéseket megengedhetünk-e, mely esetben a sztanniollemez tetszőleges vékonyra választható, vagy pedig hogy úgy kell-e a zárat létrehozni, hogy az anyag rugalmassága folytán a ránczképződés elkerülhető legyen és egyenletes anyageltolódás, illetőleg anyagtorlódás történjék a köralakú (3) tárcsák kerületén (2. ábra). Ez utóbbi esetben az alkalmazandó stanniollemez vastagságának bizonyos mértéken alul nem szabad maradnia. A 3. és 4. ábrákon bemutatott szerkezet a most jellemzett két eset közül főkép az elsőben lesz előnnyel alkalmazható, mert lehetővé teszi a köralakú (3) tárcsának a palaczk nyakára ránczképződés mellett való szoros ráfekvését. E szerkezet egy gyűrűalakú (4) testből áll (3. ábra), melynek (5) fenékrészére a fémből vagy kemény gummiból stb. álló szegmentalakú (7) nyelvek vannak (8) csapok segélyével (4. ábra) forgathatóan erősítve. E nyelvek (lapos szegmentek) egyszersmind (9) vezető csapjuk közvetítésével a (11) gyűrű (10) hasítékaiban csúsztathatóan is vannak ágyazva. A (11) gyűrű a (12) gyűrűvel csavarok segélyével össze van kötve és a helytálló (4) gyűrű belsejében ide- vagy odaforgatható. Ezen ide- vagy odaforgatás alkalmával a (9) csapok helyzete a (8) csapokéhoz képest változást szenved, aminek következménye az, hogy a forgás iránya szerint a (7) szegmentek a (11) gyűrű középpontjától vagy eltávolodnak, vagy ehhez közelednek. Ha tehát az (5) gyűrű középpontjában a palaczknyak foglal helyet, mely egy ráillesztett, illetőleg ráhajlított köralakú (3) tárcsával van fölszerelve, akkor a (12) gyűrű megfelelő elforgatásánál a (7) szegmentek a palaczknyak felé eltolódnak, és amint ezt a 4. ábra mutatja, szorosan a palaczk nyaka köré illeszkednek, és ez által a stanniollemezt ránczképződés közben a palaczknyakra szorítják. Ha a palaczknyak megfelelő gyűrűalakú bevéséssel bír, melybe a (7) szegmentek a stanniolanyagot benyomni képesek, a zár fölnyitás ellenében eléggé biztosítva van. Szükség esetén lehet a zár szándékos vagy véletlen eltávolítását, zsineggel vagy dróttal való körülkötés vagy papírszalaggal való körülragasztás által is megakadályozni. Mivel a stannioltárcsa alsó lapja agar-agarral van bevonva, a palaczk fölbillentése alkalmával, azaz ha a folyadék a zárhoz nyomul, sincs mit tartani attól, hogy a zár nem marad tömören záró, mert az agaragar-réteg a folyadék fölött levő levegőből vízgőzt szív magába ós így, de még inkább az illető folyadékkal közvetlenül való érintkezése alkalmával, e réteg rögtön megduzzad és így tömör elzárást létesít. Ha arról van szó, hogy megfelelő vastagságú stannioltárcsákat ránczképződés elkerülésével szorítsunk a palaczknyakra, ajánlatos az 5—6. ábrákon föltüntetett szerkezetet