33939. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

- ft — nél több szakaszra van a kiterjeszkedés beosztva, annál inkább megközelíti az izotermikus kiterjeszkedést. A távozó gőz egy csövön vezettetik el, melybe a gőz hőjének elvonására szolgáló regenerátor van kapcsolva, azután pedig a kondenzátorba jut, melynek berendezése tetszőleges lehet. Az ismertetett izotermikus kiterjeszkedést alkalmazó berendezés egyes részeit elhagyhatjuk, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, ámbár ezen részek elhagyása a hatásfok csökkenését vonja maga után. így pl. ha a regenerátort hagyjuk el, akkor a kiterjeszkedés a folyamatnak csak egy részében izotermikus, a többiben pedig adiabatikus. A hatásfok már azon esetben is nyereséges lesz. ha a kiterjeszkedést csak három szakaszra osztjuk s a gőzt a harmadik kiterjeszkedés után adiabatikusan hagyjuk kiterjeszkedni. A regenerátorral együtt a kondenzátor is elhagyható, azonban ez már kevesebb előnnyel jár. Az izotermikus kiterjedésen alapuló gőzturbina kormányzásának nehézségei jelen találmány szerint úgy győzetnek le, hogy valamennyi újramelegítőben állandó magasságú nyomás tartatik fenn. A turbina kormányzásának egy előnyös módja abban áll, hogy gyorsan nyíló szelepeket alkalmazunk, melyek a gőzt sugarakalakjában bocsátják időközönként a turbina egyes szakaszaiba. A kiterjeszkedés egyes szakaszainál hasonló szelepek vannak elrendezve s az összes szelepeket működtető mechanizmus oly berendezéssel bír, hogy a szelepek egy ismeretes tipusu mechanikai vagy elektromos szabályozó ellenőrzése alatt egyidejűleg legyenek működésbe hozhatók. A 10—13. ábrákon oly turbina van bemutatva, melynél a föntebbi kormányszerkezet talál alkalmazást. A 10. ábrán hat (A, B, C, D, E, F) kerékkamra látható s az (E, F) kamrák között nincs újramelegítő elrendezve, ellenben a többi szomszédos kamrák közé egy-egy újramelegítő van bekapcsolva. Az újramelegítők és a turbinával való összeköttetéseik a rajzon nem láthatók, csakis a be- és kibocsátó nyílások. Az egyes kerékkamrákat elválasztó (143) falak a köpeny (14-4) hengeres részeinek hornyaiba vagy mélyedéseibe vannak illesztve. A 11. ábra szerint ezen részek két-két egyenlő félből állnak. A kerékkamrákból kivezető (145 A, 1-15 B, stb.) nyílások a turbina fölső részén vannak elrendezve, míg a gőz a középvonaltól kétoldalt elrendezett (146 A, 146 B stb) szelepkamrákon lép be. Ezen szelepkamrák térfogata a turbina magasnyomású végétől a turbina alacsony nyomású vége felé folyton növekedik (12. ábra). A turbina magasnyomású végén a gőzcsatornáknak elég nagy keresztmetszet adható akkor is, ha a középvonalnak csak egyik oldalán van szelep elrendezve, igy pl. a (B) és (C) kamrák (147 B) és (147 C) szelepei a középvonal átellenes oldalain vannak elrendezve s ennek következtében a 12. ábrabeli metszeten csak a (147 B) szelep látható. A turbina alacsonynyomású végén a szelepeket mindkét oldalon alkalmazni kell, ámbár más olyan berendezés is alkalmazható, mely a gőzcsatornák számára elegendő keresztmetszetet biztosít. A szelepkamráktól (148 A stb.) csatornák vezetnek a (149 A stb) nyílásokhoz, melyek a (150 stb.) tokokban vannak kiképezve (11. ábra). A hozzájuk tartozó válaszfalakhoz erősített tokok különböző hosszúsággal, keresztmetszettel stb. bírnak, a szerint, hogy melyik szelepkamrához tartoznak. A nyílások valódi helyzete a 11. ábrán látható, ellenben a 10. ábra a rajz egyszerűsítése czéljából nem a valódi helyzetet mutatja. A kerékkamrákban az ismert módon helytálló és mozgó lapátkoszorúk vannak elrendezve, s a mozgó koszorúk a (67) főtengelyen ülnek szilárdan, mely a gömbalakú (81) kiemelkedésekkel bíró (80) csapágyakban forog. Az első szakaszba gőzt bocsátó (147 A) szelep a szelepek két főirányára merőlegesen van elrendezve (13. ábra), azonban működése minden tekintetben hasonló amazokéhoz. A gőz útját a turbinában nyilak jelzik, melyeknek segélyével ezen út minden további magyarázat nélkül követhető.